Ja, azt nem írtam vagy talán lejjebb -, hogy ez a bizonyos chicagoi vendégeskedés húsz olyan évet követett, amikor az Amerikába szakadt rokonság minden nyáron itt volt, kosztkvártély, de hát természetes, közeli rokonok voltak. (Azt viszont tuti írtam lejjebb, hogy azt a hónapot praktikusan a lakásban töltötték, mert képtelenség volt bármilyen programra elhurcolni őket. Beszélgetni szerettek, van ilyen.) Aztán a sok nyüstölésre, hogy "látogassatok már meg minket", lőn. Ekkor következtek a mókusok.