Nem tudom, mit rontottak el, azt ők tudnák megmondani. Mindenesetre a legfontosabb dolgok:

1. Nézzük a dolgot a Földhöz rögzített vonatkoztatási rendszerből. A kötélé gyorsul, ráadásul nem biztos, hogy a gyorsulás időben állandó, szóvel ez bonyolult. A Földé azért nagyon jó közelítéssel inerciarendszer.

(Ebből a szempontból ne tévesszen meg senkit, hogy írtam a kötélhez képesti sebességről/gyorsulásról. Ez annyiban érdekes csak, hogy ez az, amit "mászási" képességnek nevezünk. Ez eltérhet a két ember között, de ez minket nem érdekel, mert a továbbiakban nem számít bele semmibe).

2. A súlytalan kötélre ható eredő erő zérus, mivel tömege nulla. Ja, és a csiga tömege is legyen nulla, hogy annak a forgatásához se kelljen eredő nyomaték.

3. Ezért mindkét emberre ugyanakkor erő hat. Legyen a két kötélszár A és B. A csiga két oldalán az erő ugyanannyi, csak ellentétes (csigára ható nyomaték nulla), és a csiga A oldalán ható erő megegyezik az A ember által a kötélre kifejtett erővel (kötél tömege nulla). Hasonlóan a B szárra. Ez a kötél által kifejtett húzóerő (ami az illető által a kötélre kifejtett húzóerő ellenereje) és a gravitáció eredője. Az utóbbi azért azonos, mert a tömegük egyenlő (és ugye homogén gravitációs erőteret veszünk számításba).

4. Ha azonos az erő, azonos a tömeg, akkor azonos a gyorsulás. Minden időpillanatban.

5. Mivel azonos a kezdősebesség, és kezdőmagasság, ezért a két emberre azonos a magasság-idő függvény: minden időpillanatban egyforma magasan lesznek.

Akinek nem ez jött ki, a fenti pontok alapján megtalálhatja, hol hibázott.

Még egy fontos dolog: az is nyilvánvaló, ha valamelyik gyorsabban mászik a kötélhez képest, akkor az ő oldala felé mozog a kötél. Ez már egyenes következménye annak, hogy mindig ugyanolyan magasan lesznek. Ja és mellékesen segít is a másiknak, mert egyben húzza is azt felfelé.