Itt születtél ezen a tájon, itt ringatott az édesanyád

Itt indultál el az útra, s itt jártad ki az iskolát

Itt élnek a barátaid és itt találtad meg szerelmedet

A nagyvilágon e kívül nincs máshol helyed

 

Itt fogadtad szívedbe az Írást és a Gondolatot

Itt eszméltél magadra, és itt volt mindig az otthonod

S most itt mondják neked elvakult sötét lelkű ostobák

Keress magadnak máshol hazát

 

Ne törődj vele, hogy mit mondanak

Az vagy, akinek tartod magad

Még akkor is, ha szembe fúj a szél

 

Ne törődj vele, hogy mit mondanak

Az vagy, akinek tartod magad

Ne feledd el, hogy szabadnak születtél

 

 

Ne hagyd, hogy lelked mérgezzék a hazug előítéletek

Ne hagyd, hogy korlátok közé szorítsák szabad szellemed

Ha Kölcsey és Vörösmarty nyelvén szól az éneked

A nagyvilágon e kívül nincs máshol helyed

 

Tudom, hogy nehéz elfeledni mindazt, amit nem lehet

De ne add fel a szíved mélyén élő szép reményeket

Kárpátok gyűrűjéből szállj fel szabad madár

Érted is szól a harang már

 

Ne törődj vele, hogy mit mondanak

Az vagy, akinek tartod magad

Még akkor is, ha szembe fúj a szél

 

Ne törődj vele, hogy mit mondanak

Az vagy, akinek tartod magad

Ne feledd el, hogy szabadnak születtél

 

Sose feledd, hogy szabadnak születtél