Hát, szívem, baromira nem vagyok rá büszke, de minden a topiktagok motivációjáért...

 

Én 60 kilósan estem teherbe, 75 kilóval szültem. A kh-ban 8 kiló ment le rólam.

Majd mire a gyerek 4 hónapos lett, addigra _megint_ 75 kilós bálna voltam, csakúgy, mint a szülés napján, csak azúttal ohne beilage...

 

Én nem voltam _annyira_ padlón lelkileg, mint mások asszem, mert egyfelől tudtam, hogy nekem sajna zaba kell a _sok_ tejhez, gyerek meg csüngőhasú malac akart lenni a permanens farsangon, annyit szopott, mint másik 2.

Másfelől meg a pasim imádta, hogy lehet velem éjfélkor téliszalámis szendót zabálni, állítása szerint sose voltam annyira laza, mint akkoriban:))

No meg a 75E/F-es tárolóeszközök se voltak ellenére asszem:))

Harmadrészt pedig, nekem egyetlen percig nem volt kétségem a felől, hogy én vissza fogok fogyni, ha a gyerek már nem csak anyatejet eszik.

Ő 8 hónapos koráig csak szopni volt hajlandó, ekkortól kezdtem el odafigyelgetni (éjféli téliszalámi partik over), az egy éves szülinapján 62 kiló voltam, majd ősszel már 58. (170 cm)

Némá, ez milyen gyors fogyás volt, most számoltam utána. Na ebből is láccik, hogy nekem erre a súlyra csak a tejgyártáshoz volt szükségem, amúgy nem tartott rá igényt a szervezetem.

A gyerek végül 17 hónapos koráig cicizett, de addigra a diétázásnak "köszönhetően" már csak meleg gőz jött belőle...

 

Külön büszkeséggel tölti el a punynadt testemet, hogy ezt a fogyást mindenféle testedzés nélkül értem el:)))

 

Before-after képeket még senkinek nem mutattam, ill. aftert nanáhogy, before-t, hát izé, arra még rá kéne szánnom magam;)