4. rész

 

Mivel erről nem írtál, gondolom, hogy közös gyermek, illetőleg házassági vagyonjogi szerződés nincsen, ezért ezekre vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyásával írok.

 

Az itt következők során arról írok, hogy milyen szabályok vonatkoznak a bontóper és vagyonmegosztás során egy haszonélvezettel nem terhelt különvagyoni lakásra, amelyben a házastársak együtt laknak ("házastársi közös lakás”).

 

A bontóperrel magával és a közös vagyon megosztásával nem foglalkozok, kizárólag a külön vagyont képező lakással.

 

Csjt. 31/B. § (1) Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén - kérelemre - a bíróság dönt a lakás használata felől.

 

Csjt. 31/B. § (3) Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. (…)

   

Csjt. 31/C. § (1) A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult.

 

Szó sincs tehát arról, hogy a nem tulajdonos házastársat „csak úgy” ki lehetne tenni a lakásból. Ha ez a lakás nem lenne haszonélvezeti joggal terhelt, akkor – mivel ez un. "házastársi közös lakás” – a nem tulajdonos férjedet lakáshasználati díj illetné meg.

 

(A "házastársi közös lakás” nem azonos a házastársak közös tulajdonában álló lakással. Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak - jogcímtől függetlenül - együtt laknak (közös bérlet, önálló bérlet, közös tulajdon, különvagyon, haszonbérlet, egyikőjük vagy másikójuk haszonélvezeti joga, szívességi lakáshasználat). Az olyan különvagyoni lakásra, melyben a házastársak nem laktak együtt, nem vonatkoznak ezek a szabályok.)

 

A Csjt. a 31/A. §-31/E §-ok tartalmazzák a házastársak lakáshasználatának rendezésére vonatkozó szabályokat.

 

Tehát amennyiben a lakásod nem lenne haszonélvezettel terhelt, abban az esetben – a bíróság döntésének megfelelő mértékű – lakáshasználati díjat kellene fizetned a férjednek. Ebben a díjban figyelembe venné a bíróság a férjed által a különvagyonra fordított beruházásokat is. (A különvagyoni lakásból távozó házastársnak járó díj értelemszerűen számottevően alacsonyabb mértékű, mint amit a házastársi közös tulajdonból távozó fél részére kell fizetni)

 

A lakáshasználati díjat, mértékét azonban nem részletezem, ugyanis találtam egy jogesetet, az 1989. évi 403. BH-t, ami szinte szórul-szóra a tieddel egyezik /az egyik házastárs különvagyonába tartozó lakás a szülő haszonélvezetével terhelten/. Ez röviden azt mondja ki, hogy a haszonélvező által átengedett lakáshasználat un. szívességi lakáshasználat, amely járulékos jellegű jogcím. „A lakáshasználati ellenértékre vonatkozó jogosultságnak azonban valamennyi említett esetben feltétele, hogy a volt házastársak önálló lakáshasználati jogcímen használták a lakást, a használati jogosultságuk tehát nem járulékos jellegű. A járulékos jellegű lakáshasználat esetén ugyanis (és ebbe a körbe tartozik a szívességi lakáshasználat is) a lakáshasználati jog ellenértékére vonatkozó rendelkezések alkalmazására nem kerülhet sor.”

 

Összegezve tehát: általában azért, hogy a különvagyonhoz tartozó házastársi közös lakásból a volt házastárs távozzon, a lakáshasználati jog ellenértékét meg kell részére fizetni. A te esetedben azonban, amennyiben bontóperre és vagyonmegosztásra kerül sor, jó esély van arra, hogy ilyen díjat nem kell fizetni édesanyád haszonélvezeti joga miatt. Mindez azonban nem jelenti, hogy a férjednek le lenne megtérítési igénye a különvagyonodra fordított beruházások vonatkozásában, ez azonban már a közös vagyon megosztása során kerülhet elszámolásra.

 

Mindenképpen javaslom az ügyvéddel történő konzultációt.

 

Javaslom továbbá, hogy olvasd el a Csjt-nek legalább a házassági vagyonjogra és lakáshasználatra vonatkozó rendelkezéseit /Csjt. 27. §-tól kezdődik, nem hosszú/ itt:

 

http://www.sztaki.hu/providers/torvenytar/jog_39/jog_3986.htm

 

Remélem azért nagyjából követhető voltam:)