3. rész

 

Tehát ott tartottam, hogy amennyiben nem sikerül megegyezni a férjeddel,  kétféle peres eljárás közül választhatsz, az egyikben édesanyád mint felperes szerez érvényt haszonélvezeti jogának, a másikban te kéred a házasság felbontását és a közös vagyon megosztását. (van egyébként a Csjt-ben egy további lehetőség is, ez azonban a gyakorlatban ritka:

 

Csjt. 31. § (1) A vagyonközösséget a házassági életközösség fennállása alatt a bíróság  fontos okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti.

 

Mielőtt rátérnék a második változatra, még egy adalék a két eljárás közötti döntéshez.

 

Mindkét eljárás peres eljárás, amelyért illetéket kell fizetni. Az illetéket az eljárást kezdeményező fél (a felperes) az eljárás megindításakor köteles megfizetni /Itv. 38. § (1)/, majd a per kimenetelétől függően viseli a költségeket az alperes vagy a felperes. Tehát bármelyik eljárást is választjátok, az elején és az eljárás során nektek (neked vagy édesanyádnak) mindenképpen pénzbe fog kerülni, ami vagy megtérül az eljárás befejezésekor, vagy nem. Tehát nézzük az eljárások lehetséges kimenetelét:

 

A magam részéről nem tartom valószínűnek, hogy a haszonélvezeti jogot érvényesítő eljárás gyorsabb lenne, de tegyük fel, hogy a bíróság kötelezi férjedet (és elvben téged is!) az ingatlan elhagyására. Ezek után még mindig ott maradsz egy megoldatlan helyzetben (felbontatlan házasság és közös vagyon). A valamelyik eljárást lezáró jogerős ítélet nélkül azonban nem tudod férjedet jogszerűen távozásra kényszeríteni, csak a megegyezésre tudsz törekedni, hogy önként elköltözzön. A nem jogszerű eljárásokat (pl. zárak lecseréltetése) tán mégse egy jogász írja le :)

 

Tehát, amennyiben végleges az elhatározásod, hogy ebből a házasságból kilépsz, akkor jöjjenek az 1952. IV. tv. (Csjt.) rendelkezései.

 

Folyt köv.