Kedves vogyo!
Egy párhuzamról szeretnék írni, ami a Bibliában található. Ez a párhuzam
jelképes, és mivel jelképes könnyű félreállítani. Aki akar érteni az érti, aki nem akarja másképp magyarázza a maga kárára.
Tehát a két oroszlán száj párhuzamáról szeretnék szólni. Az egyik száj a "Júda
oroszlánjáé"(Jel 5,5) a mási a "Fenevadé"(Jel 13,2). Ha csak a szájat figyeljük,
mind a kettő egyforma. Mind a kettő az Igét szólja, abből tanít és cselekedeteiben
is hasonló.
A hím oroszlán tulajdonsága, hogy amikor eljön az ivarérett kor, már ki van
közösítve a családjából, és egyedül, vagy a többi kiközösitett fiatal himmel él. A
nőstények az eredeti családban maradnak, akik fölött egy hím (apa) oroszlán
uralkodik. A fiatal hím csak úgy tud családot alapítani, ha egy megroggyant öreg
hímet elzavar, esetleg megöl, és beül a helyére. Ezzel még nem éri be, hanem
folytatja azzal, hogy az előző családfő összes hím kölykét megöli. Ezzel biztosítva
a maga hegemóniáját.
Az Úr példázatában az aratásig együtt van a konkoly (fenevad kölykök) és a búza
(Isten/oroszlán fiai). Az aratás az a magok megérése=ivarérettség. A Júda oroszlánjának fiai nem tűrik meg a hamisságokat = Kivénhedt, rosszullátó de a hatalmukat fenntartani akaró dogmarendszereket, és azok ágait, bogait, vagyis a fiait.
Az Istent nem kötik az idő, és a tér korlátai, ezért Igéjét sem. Ha érteni akarjuk
valamelyest Őt akkor látnunk kell, hogy a Biblia az első, közbelső és az Utolsó
lapjain is ugyan arról a dologról taníthat.
A Bethlehemi történetben nem csak az Isten (igazság) emberré lételének leírásáról
van szó, hanem jelképesen az ember lelki harcainak bemutatásáról is, amíg Igazzá,
vagyis Isten fiává-oroszlán fiává válik.
Jézus csecsemő kora, annak szereplői és cselekedeteik, bemutatják az újonnan
megtért, az igazságot kereső ember lelki indulását, veszélyeit, harcait. A napkelet
jelenti a világosság (igazság) felljővetelének helyét, vagyis a megtérést. A
napkeletről jövő bölcsek azok a hívők, akik az Igazságot magáért az igazságért
keresik, és ezért hajlandők elhagyni mindent. Ha egy igazságot ("láttuk az Ő
csillagát") hallanak, vagy meglátnak, rögtön megértik , és indulnak utána. Ha
valaki bölcsé akar lenni, az keres, mint az özvegyasszony az elgurult pénzét. Nem
rögtön találja meg, hanem bemászik érte a sőtét helyekre is és ott is sertepertél.
Ezt látjuk a napkeleti bölcsek esetében is, amikor az Igazságot keresve megérkeztek a fenevad keblére (Herődes). A fenevad mint testület jelképezi az Úr ellenségeit akik az Úr nevében mutatkoznak be és feszítenek vélt királyi trónjaikon, de belül az Igazságnak ellenállnak. És mivel ellenállnak gyilkosai is annak.
Megnyilvánulásaikban oroszlánoknak látszanak, amikor az Igazságot (Jézust) és annak fiait halálra keresik.
A bölcsek szívét látja az Úr és feltárja nekik a valóságot:" Amikor látjátok ama
Pusztító Útálatosságot amelyről Dániel próféta írt ott ülni ahol nem kéne (a szent
helyen) akkor fussatok a hegyekre". A bölcsességnek fokozatai vannak, amit itt a
hegyekkel van illusztrálva. A teljes bölcsességre, vagyis a hamisság, és az igazság
biztos kétfelé választására a hegyeken (a fenevad hét feje = a hét jelenések beli
gyülekezeti állapot) bolyong az ember:" A kikre nem volt méltó e világ, bujdosva
pusztákon és hegyeken,..(Zsid 11,38)"
Az első ilyen "hegy" "Egyiptom' (Izráel is itt kezdte). Ez az e világi tudományosság alapján való igazság keresés, vagy más néven az Ige betű szerinti értelezése. Mivel ez a fenevad részét képezi, itt az ember tőle nyugton van, még hamis babérokat is nyer az egymás dícsérgetéseiből. Ide tartozik a történelmi helyek és idők, ésesemények szószerinti értelmezése, mint a farizeusoknál, ami tudva levő, hogy az Úr meggyilkolásához vezetett. Ez csak egy olyan alapul szolgál a későbbiekre nézve,
ahol az ember megtanulja az Igét. Minden hegyről győztesen kell eljönni, így erről
is. Jézus baba korában "bement" Egyiptomba, ahol nyugta volt, "Heródestól" de nem
maradt ott, hogy ránk nézve (mint Isten fiaira) is értelmezhetővé válljon, hogy:
"Egyiptomból hívtam ki az én fiamat."
A Krisztus testülete helyén most is ugyan az a förtelem (Heródes) terpeszkedik.
Mindenkivel elhitetei, a betű szerinti értelemre apellálva, hogy az Isten három
személy. Ha csak a józan észre nézünk, láthatjuk ennek képtelenségét, mert nem
lehet egyszerre kettő, vagy három, vagy több mindenható személy! Ez ellent mond a józan észnek és a Biblia idevaló kijelentéseinek, ami nyilván mondja, hogy egy az Isten. Ezt lazán semmibe veszi.
Három dolgot ér el ezzel:
1. Isten földre jöttének tagadását,
amikor azt megpróbálja kihelyezni egy másik személybe.
2. Jézus egyedüli Istenségének tagadását.
3. A Szentlélek káromlását, amikor azt Isten helyett cselekedő, és vezető személynek mutatva feleslegessé teszi az Isten cselekedeteit, vagyis megöli.
Ez a három nem más mint a pokolból jövő tanítás ami Isten tagadása. Ez a tanítás
magához szippantja híveit, és nincs menekvés.
Jézus a testté lett isten nem lehetett istentelen ember! Zsinagógába tanított. Hogy
nézett volna ki, ha nem imádkozott volna a többi zsidó között. Ezt azért írom mert
fönnakadhat valaki azon, hogy önmagához imádkozott? Tudta hogy az igaz imádságokat meghallgatja, ezért ő is ami a szívén az a száján. A hatalmát nem használva a maga szabadítására valóban emberként szenvedett a legnagyobb kisértése a kereszthalálakor is. Tudva levő, hogy nem akarta kijelenteni magát idő előtt, ezért viselkedésében is ehhez tartotta magát. Maguk között a tanítványainak megmondta, hogy ő az Atya. Ha valaki ragaszkodik a betű szerinti értelemhez, miért nem áll erre? Inkább félremagyarázzák magukkal rántva a gyengébbeket.
Legyél bátor és itélj igazán.
Üdv: Amet
