Nem az első sorban ültem, de arra odafigyelek (a Nemzetiben főleg), hogy hallótávolságon belül maradjak. Mondjuk ez csak egy dolog. A fekete háttér és teljes dísztelenség nekem arra mindenesetre jó volt, hogy csak a színészekre koncentráljak. Talán ez lehetett a rendező szándéka is? Nem tudom. Az autókból kicsit tényleg sok volt, néha indokolatlannak éreztem, de a kivetítővel, stb. nem volt gondom. Szerintem ez abszolút belefér, sőt még csak modernizálásnak sem merném mondani, ahhoz túl visszafogottan használta Valló ezeket az eszközöket. Pl. Eszenyi legutóbbi "rendezése" már egy abszolút modernizált Tévedések vígjátéka, ott a lényeg el is veszik valahol útközben... nem hiszem, hogy a III. Richard esetében ilyenről kellene beszélnünk.