HondaVuk Creative Commons License 2004.12.14 0 0 1031
Na, leírok egy gondolatmenetet, amiből a végén az jön ki, hogy a végsebesség nem a maximális nyomatéktól, hanem a

teljesítménytől függ. Direkt pontokba szedem, egy pontba csak kevés dolgot írok, így könnyű kritizálni és megtalálni

benne az esetleges hibát. Kérlek próbáld meg tételesen megcáfolni és megmondani, hogy szerinted hol van a hiba!

1. Adott egy autó, amiben valamilyen motor van (lényegtelen számunkra, hogy milyen, legyen egy fekete doboz). Az

autóval a gyártó kísérleteke végzett, mégpedig úgy, hogy minden részét változatlanul hagyták, csak a motor és a kerék

közötti áttételt variálták. A gépkocsi tömege azonos volt minden esetben, hasonlóan a veszteségi ellenállás is ugyanaz

volt mindig (függetlenül az áttételtől).

2. Gyakorlatilag az összes szóba jöhető áttételt kipróbálták és minden egyes áttételel megmérték a gépkocsi

végsebességét. Végsebességnek persze sok mindent mértek, de találtak egy maximális végsebességet, amit semmilyen más

áttétel nem tudott felülmúlni.

3. A kocsinak a kereke ezen maximális végsebesség elérésekor pontosan 40-et pörgött másodpercenként (azaz percenként

2400-at), ekkor a keréken mért nyomaték kereken 600 Nm volt. A hajtáslánc ellenállása legyen esetünkben

elhanyagolható, a számítás így egy picit egyszerűbb és a lényeget nem befolyásolja.

4. A kérdés az, hogy mit tudunk mondani a motorról. Meg tudjuk-e mondani a motor teljesítményét ezen végsebesség

tartásakor? Meg tudjuk-e mondani, hogy mekkora fordulatszámon pörög ekkor a motor? Meg tudjuk-e mondani, hogy mekkora

a nyomatéka a motornak ugyanekkor? Vagy bármi egyebet?

5. Az áttételt nem tudjuk (nem mondták meg). Nézzük meg, hogy mit kapunk, ha mondjuk 2:1 áttétellel számolunk! Ekkor a

motor főtengelye 4800-at pörög (2x2400), a nyomatéka 300 (2400/2), a teljesítménye pedig 144 kilowatt (4800x300/9980).

Tök jó, meg tudtuk mondani mindhárom értéket, ha az áttételt 2-nek vettük! Na de mi van, ha nem 2:1, hanem mondjuk 3:1

az áttétel? Ekkor a főtengely 7200-at pörög, a nyomaték 200 Nm, a teljesítmény pedig 144 kilowatt (7200x200/9980).

6. Mi következik ebből? Az, hogy ha nem tudjuk az áttételt, csak a végsebességet (meg a keréken mért nyomatékot és a

kerék fordulatszámát), akkor nem tudjuk megmondani, hogy mekkora a motor nyomatéka és a fordulatszáma, csak azt, hogy

mekkora a teljesítménye azaz, hogy mekkora e két mennyiség (fordulatszám és nyomaték) szorzata! Magyarán a 4-es

pontban felsorolt kérdések közül, csak és kizárólag azt tudtuk teljes biztonsággal megmondani, hogy mekkora a

teljesítménye, a másik két mennyiséget még megbecsülni sem igen tudtuk.

7. A kocsiban tehát nyugodtan lehet egy pörgős motor kis nyomatékkal, vagy éppen egy nem pörgős, de nagy

nyomatékkal, az egyetlen lényeges közös paraméterük a teljesítményük volt. Tehát a mérnököknek azt tudjuk válaszolni, hogy nem tudjuk, hogy a kocsiban lévő motor az adott sebesség tartásakor mekkora nyomatékot adott le, sem azt, hogy mekkora fordulatszámon pörgött, nem tudjuk a lökettérfogatát sem, azt azonban tudjuk, hogy 144 kW teljesítményt adott le.

+1. Egy adott autó maximális elérhető sebességét - hozzá igazított áttétel esetén - tehát semmi más nem befolyásolja, mint a teljesítménye.

Kérlek cáfold meg a gondolatmenetet. Ha gondolod utánna fejtsd ki, hogy miért nem a teljesítmény határozza meg, hanem a (maximális) nyomaték.