Ahogy Bihus is írta, elég sok tévedés van a hozzászólásodban. De nem baj, ezért van ez a topic. :-)))

"Az a jó, ha minél magasabb a csúcsnyomaték, az a lehető legalacsonyabb fordulatszámon rendelkezésre áll és aztán ezen a fordulatszámon túl minél tovább tart, illetve annak közelében marad, azaz lapos a nyomatékgörbe, nem ível lefelé meredeken a csúcspont után."

Nem igaz. Illetve, ha a kényelmes autózás a kérdés, akkor igaz lehet, ha az, hogy minél jobban gyorsuljon az autó, akkor viszont nem. Márpedig most ez a kérdés. A lényeg az, hogy a nyomaték minél magasabb fordulatszámon álljon elő. Ez pedig azzal is jár, hogy a nyomaték maximumát magas fordulaton adja le. Példaképp álljon itt a CTR példája. Elkezdessz 1-esben gyorsulni, villámgyorsan eléred a nyomatéki maximumot (5900-as fordulat, 196 Nm), majd pörgeted tovább 8200-ig. Ott elváltasz, visszaesik a fordulatszám kb. 6000-re, majd újra fel 8200-ig, majd újra visszaesik 6000-re, és így tovább. Jól látszik, hogy egy állórajtos gyorsulásnál csak és kizárólag az egyesben történő gyorsításkor lényeges a 6000-es fordulatszám alatti nyomaték (ott is csak egy rövid ideig). Ha a motor olyan lenne, hogy 3300-nál adná le a max. nyomatékát, majd onnan csökkenne lassan 6000-ig, akkor magasabb fordulatszámon alacsonyabb lenne a motor nyomatéka (és így teljesítménye is persze). Mondjuk 6000-nél csak 180 Nm lenne, így látszik, hogy az általában (gyorsulásnál) használt fordulatszámban rosszabbul gyorsulna. Persze 1-esben 6000-ig előnye lenne (könnyebb lenne rajtolni), viszont a fent elszenvedett hátrány lényegesen súlyosabb ennél.

"A lóerő (Kwx1,36 = Le) nem más, mint az autó teljesítménye a legmagasabb fordulatszámon, az az energia amit létre tud hozni a motor. Ez mozgási energiaként jelentkezik. Ennek, ha szigorúan labor körülmények között (elméletben) nézzük nincs köze a gyorsuláshoz, inkább a végsebességhez. Pl: egy piszok erős, de nyomatékszegény autó nem gyorsul jól, viszont lehet magas a végsebessége."

Nem a legmagasabb fordulatszámon, hanem max. teljesítményhelynél. Ez kb. 5-600 fordulattal a max. fordulatszám alatt szokott lenni. És igen, megéri pörgetni a fölé a legtöbb autót. A piszok erős, de nyomatékszegény autó bizony lényegesen jobban gyorsul, mint a gyenge, nyomatékgazdag (vazzeg, ez a jó kis kifejezés ám:-)) ). És a laborban is jobban fog gyorsulni. Ha mondjuk fix áttétellel mérik mindkét motort úgy, hogy mindkettőnél ugyanaz legyen a végsebesség, akkor az erős elpicsázza a gyengét.

De elméletileg is kijön ez. Ha nulláról gyorsulsz, akkor ugye 1/2mv2 hasznos munkát kell végezned (mert ennyivel változik meg a mozgási energiád). Ezt elvileg bármilyen kicsi teljesítményű motorral el lehet érni (ha nincs veszteség és légellenállás), csak éppen egyre lassabban fogsz felgyorsulni. Ha fele akkora a motorod teljesítménye, akkor dupla akkora időre lesz szükséged. A teljesítmény ugyanis azt jelenti, hogy adott idő alatt mennyi munkát tudsz végezni. A nyomaték a képletekben sehol sem szerepel. Persze, ha a motor a sebesség függvényében nem fix teljesítményt ad le, akkor a számítás nem annyira egyszerű, akkor végig a pillanatnyi teljesítménnyel kell számolni. De egy CVT rendszerű autónál még erre sincs szükség.

"A való életben azonban a motorokat és a sebváltó áttéteket úgy szokták hangolni, hogy megfelelő kompromisszumot érjenek el. Azt is látni kell, hogy a nyomaték azért függ a motor teljesítményétől. A gyenge motor nem tud nagy nyomatékot leadni. Ha jól tudom a vonóerő is a nyomatéktól függ."

Most kimondtad a lényeget. A váltóáttételekkel lazán elő tudunk állítani bármekkora keréken mért nyomatékot. Csak jobban kell osztani a fordulatszámot. A teljesítményt viszont nem tudjuk variálni, az mindig annyi, amennyi. Azt is észre kell venni, hogy ha megadnak egy sebességet, amin elő kell állítani egy bizonyos keréken mért nyomatékot, akkor viszont már nem lehet akármekkora a keréken mért nyomaték! Hoppá! Sőt, érdekes módon két autó esetén a keréken maximálisan előállítható nyomaték egy adott sebességnél pontosan arányos a teljesítményük arányával! Ha tehát mindkét autó egy olyan CVT váltóval szerelve gyorsul, hogy a fordulatszám végig a maximális teljesítményhelyen van, akkor a két autó esetén a teljes gyorsítás alatt bármely sebességnél igaz az, hogy pontosan a teljesítényük arányában gyorsulnak! Független attól, hogy mekkora a főtengelyen mért nyomatékuk! Persze veszteségeket elhanyagoltuk, stb ...

"Csak papírból, a szimpla adatok alapján nehéz megmondani, hogy valójában mit tud egy autó. Pl: melyik a jobb: 136 Nm/4000 ford/perc; vagy 126 Nm/3300 ford/perc. 230 Nm/5000 ford/perc; vagy 230 Nm/ 3300 ford/perc?"

Nem nehéz. Ha azt modnom, hogy két azonos tömegű azonos célú autó közül az egyik 300 lovas, a másik meg 150, akkor elég jól képet kapsz a gyorsulásuk közti különbségről, nem? Viszont igazad van abban, hogy önmagában az, hogy van két autód, aminek 300 Nm max. nyomatéka van semmit sem mond.

Önmagában a nyomaték közlésének nem sok információ tartalma van. Önmagában a fordulatszám közlésésének nem sok információ tartalma van. A kettő együtt viszont már sokat mond! Amikor pedig azt mondtad, hogy 126Nm/3300, akkor igazából egy teljesítményértéket közöltél. A gond az volt vele, hogy ez vélhetőleg nem a maximális teljesítmény, így ez nem mond túl sokat. Bár többet mond mint önmagában a 126 Nm. Vegyük észre :-)), hogy nem mondunk önmagában nyomatékot, mindig egy fordulatszámmal együtt tesszük azt. Ha viszont mindkét adatot közöltük, akkor gyakorlatilag egy teljesítményértéket közöltünk.

Kicsit hosszú lettem. Sebaj, küldetést teljesítek. :-))))