"Ukrajnában történelmileg a Dnyipro a fő választóvonal. Évszázdok óta mindig létezett egy pal parti Ukrajna és egy jobb parti Ukrajna. Az egyik lengyel (litván), a másik főleg orosz befolyás alatt állt."

 

Ez így nem elég pontos. A litván állam - ami később fokozatosan beolvadt a lengyelbe - a XIV. sz elején hódította meg a mai Ukrajna és Belarusz csaknem teljes területét és stabilan be is rendezkedett ott háromszázötven évre. Ezen a területen korábban állammá nem szerveződött szláv törzstöredékek és jelentéktelen fejedelemségek voltak. A Fekete-tenger északi partján az ókor óta görög városok voltak, melyek a török körban elnéptelenedtek, török-tatár népek költöztek ide. Államuk a Krimi tatár Kánság, ami hol török, hol lengyel hűbér volt, de gyakorlatilag független. Tőlük északkeletre a se nem ukrán, se nem orosz kozákok laktak a Kaukázusig és az Urál folyóig. Ezek szintén a Lengyel Királyságot védték a tatároktól és az oroszoktól. A XVII. sz. második felére az évszázados egyensúly felborult. A lengyelek meggyengültek, az oroszok megerősödtek. A kozákok 1654-ben átálltak az oroszokhoz (a szovjet időkben ez volt Oroszország és Ukrajna hivatalos egyesülésének évfordulója). Ez után néhány évtized alatt a határ a Dnyeperig (Dnyipro) csúszott nyugatra, majd egy évszázadig itt is maradt. Erre utaltál te is. De a korábbi, háromszázötven éves határ is megmaradt sok gazdasági, társadalmi és kulturális tényezőt tekintve. Az oroszokra jellemző földközösség pl. Szmolenszktől és Harkovtól nyugatra sehol sem volt jellemző, ott a nyugati feudális földmagántulajdon dívott. Ne feledjük, hogy ekkor a társadalom kilencvenvalahány százaléka paraszt volt.

 

Lembergtől a Volgáig nem egy, hanem három kulturális választóvonal is van:

 

1. A Monarchia és Oroszország határa 1795-1918-ig, ill. a Szovetunió és Lengyelország határa 1920-39-ig (a kettő Ukrajna tekintetében egybeesik).

 

2. A Dnyeper-menti orosz-lengyel határ a XVII. sz. végétől a XVIII. sz végéig.

 

3. A mai orosz-ukrán határ, ami kb. egybeesik a XIV-XVI. sz-i lengyel-"kozák" határral.

 

A Janukovics-Juscsenko határ a meghamisított eredmények szerint is a 2. és 3. határvonal közt van, tiszta választásokon pedig nem hiszem, hogy Janukovics egyetlen ukrán többségű körzetben is többségbe tudna kerülni. Az 1. határtól nyugatra, a volt Monarchia-területeken Janukovics csak Kárpátalján tudott számottevő szavazatot kapni, de itt is az ukrán nacionalizmustól némileg tartó magyar, ruszin és szlovák szavazók támogatták jobb hijján.

 

Huntington a Kravcsuk-Kucsma eredmények alapján vizionál, így a legfőbb határt a 2. határvonalra teszi. Munkájával kapcsolatos véleményeddel, és általában a többi mondanivalóddal egyetértek.