A Hétvégi gyilkosságot én könyben meg színdarab-formában is olvastam, és bár krimiként nem tartom nagyra (be kell valljam), de minden egyéb szempontból (jellemek, párbeszédek, egyéb szövegek) nagyon élveztem. Viszont ami a filmet illeti, van egy kritikám. Úgy érzem, Poirot egy kicsit messzire ment azzal, hogy megkérdezi Henriettától, így direktbe, (sőt állítja), hogy "lefeküdt" Dr Cristow-val. Agatha Christie ilyet ebben a formában sosem írhatott és sosem adott volna Poirot szájába. Az ilyen dolgokat kellő diszkrécióval és úrinő módjára kezelte. Szerintem ez durva hiba a korszellem megidézése szempontjából is! Nektek mi a véleményetek?

A David Suchet-feldolgozások nekem egyébként nem jönnek be. Szerintem a lényeg, a hangulat veszik el. Nagy csalódás volt a Gyilkosság Mezopotámiában megfilmesítése: lapos, nem izgi, nem humoros, semmilyen. Iskolás megoldás. Mint az összes többi. A Cipruskoporsóban meghamisították a főszereplő jellemét és egy hisztis tyúkot csináltak belőle. Szóval ezek nekem nem tetszettek!

Ami tetszett valaha filmben: BBC Miss Marple-sorozatból a Gyilkosság meghirdetve 3 részben. Egyik előnye épp az, hogy 3 részes, és nem próbálnak mindent belezsúfolni másfél órába. A jellemek jók, követik az eredeti elképzeléseket, és még poénok is vannak!

Érdekelne, hogy akinek tetszenek a Suchet-féle filmek, miért tartja jónak őket? Volt-e valami jó megoldás valamelyikben?