Szia Éva!

Arról gondolkodtam, hogy most engem akarsz megérteni, vagy az Istent, de a választ nem találtam meg. Na de ez csak egy kitérő...

""Isten egy valóságosan, ma is élő és gondolkodó személy." Anyagi testben képzeled? Netán olyasformának, mint egy ember?"

Egy bizonyos: itt a földön a tudatunk nem elválasztható a fizikai testüktől. Az ember teremtését így írja a Biblia:

"És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké." (1. Móz. 2:7)

Tehát a földi ember porból és az élet leheletéből lett élővé, és amíg e kettő összekapcsolódik bennünk, addig élünk.

De Istent nem kötik ezek a dolgok, és ha van teste (és miért ne lenne?), akkor nem olyan, mint a miénk, hanem olyan, amire te azt mondanád, hogy a dimenziók között is tud járni, és nem betegszik meg, és nem öregszik úgy, mint mi most...

Másrészt a Biblia egy emberszabású Istent tár elénk több helyen is (pl. "az öreg korú leüle, ruhája hófehér, és fejének haja, mint a tiszta gyapjú"). Persze nem az Isten az emberszabású, hanem az ember az "istenszabású", hiszen az Isten teremtette az embert az Ő hasonlatosságára és nem fordítva.