"Abszurdnak tartom a kirekeszto vagyként való értelmezést. "

Miért lenne abszurd?

A megválaszolandó kérdés a következő:

"Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?" 

A valóban szerencsétlenül hosszú és bonyolult mondat lénygei eleme, hogy "az Országgyűlés törvényt alkosson". Ennek értelmezése nem lehet vitás. Miről kell - az igen győzelme esetén - törvényt alkotnia a parlamentnek? Abban sem igen lehet vita, hogy arról, hogy a magát a magukatt magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgárok kedvezményes honosításáról. A kérdés akkor már csak az, hogy a fent nevezettek hogyan igazolják magyar nemzetiségüket. (Megjegyzem: ez a megfogalmazás azt sejteti, hogy nem elegendő lenne az önbevallás, hiszen a nemzetiség igazolását írja elő.)

Az igazolás módjára a kérdésre igennel válaszolók két lehetőséget adnak meg:

1. magyarigazolvánnyal

2. "a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon".

A két módozat között "vagy" áll. Ez lehet logikailag megengedő - ez esetben a magyarigazolvánnyal bírók azzal, mások pedig a megalkotandó törvényben szabályzott módon igazolják magyarságukat. Lehet logikailag kizáró - ez esetben a népszavazás a parlamentre bízza, hogy a magyarság igazolására a magyar igazolványt fogadja el, vagy az új törvényben szab feltételeket.

Mindkét értelmezés lehetséges, szerintem az utóbbi a helyes. Az, hogy a népszavazás teret hagy az országgyűlés mérlegelésének egyáltalán nem szokatlan, tulajdonképpen szükségszerű, hiszen a referandum nem képes magára vállalni a kodifikációt, a normaszöveg szintű szabályozást.