Kedves rosta!

 

Nem kellett az idézetet begépelnem, mert rajta van a gépemen a Csia-féle Újszövetség - CSerfának köszönhetően.

 

Úgyhogy most Mátétól is bemásolom az idevonatkozó passzust:

 

Mt. 18.1] Abban az órában a tanítványok odamentek Jézushoz és azt kérdezték: "Ugyan ki a legnagyobb a mennyek királyságában?"

[Mt. 18.2] Ő erre magához hívott egy gyermeket, közéjük állította

[Mt. 18.3] és így szólt: "Bizony azt mondom nektek, ha meg nem fordultok, és olyanok nem lesztek, mint a gyermekek, még csak be sem mentek a mennyek királyságába.

[Mt. 18.4] Aki tehát annyira lealázza magát, mint ez a gyermek, az lesz a legnagyobb a mennyek királyságában.

 

[Mt. 18.5] S aki az én nevem

ben magához fogad egy ilyen gyermeket, engem fogad magához.

[Mt. 18.6] Aki tőrbe ejt egyet e kicsinyek közül, akik bennem hisznek, annak hasznára volna, ha malomkövet akasztanának a nyakába, s a tengerbe süllyedne.

[Mt. 18.7] Jaj a világnak a kelepcék miatt! Mert kikerülhetetlenek, hogy kelepcék támadjanak, azonban jaj annak az embernek, aki által keletkeznek a kelepcék.

[Mt. 18.8] Ha kezed vagy lábad ejt tőrbe, vágd le és vesd el magadtól, jobb neked, hogy bénán vagy sántán menj be az életre, minthogy két kézzel vagy két lábbal vessenek az örök tűzre.

[Mt. 18.9] S ha szemed visz kelepcébe, vájd ki, vesd el magadtól, jobb, ha egy szemmel mégy be az életre, minthogy két szemmel vessenek a tüzes gyehennára.

[Mt. 18.10] Jól vigyázzatok, hogy e kicsinyek közül egyről megvetőleg ne gondolkozzatok. Mert azt mondom nektek, angyalaik a mennyekben mindenkor látják mennybéli Atyám orcáját.

 

Szerintem itt is elég egyértelmű, hogy a "kicsinyeket" nem átvitt értelemben kell érteni.

 

Milyen érdekes tényleg erre külön felfigyelni, amint írod:

 

"A kicsik megbotránkoztatása, vagy esetleg megtévesztése, valamiféle elárulása, kiszolgáltatása, melynek a büntetése nagyobb, mint malomkővel a tengerben végezni. Nem valami általános emberbaráti szeretettel szól a kelepcébe csalókról, hanem kökemény ítélettel."

 

Üdvözlettel: Sophia