actionman Creative Commons License 2004.11.10 0 0 660
Sziasztok!

megfeledkeztünk róla, hogy az alaptétel nem a hitbéli dolog a felebarátság meghatározásnál,

Igy van. Ezt pedig ismetelten azzal tamasztom ala, hogy a samaritanus nem zsido hitu volt. A samariaiak vallasa erosen szinkretista (=kevert) lett az asszir deportalasok/keveredes utan. Ezert nem igaz Cserfa azon allitasa, miszerint Istentől idegen ember nem felebarátom, sem testvérem.

Problemas az az allitas is, hogy Aki felebarát, pláne aki testvér, ha nem hitből (Ábahám hitéből, Ábrahám ígérete alapján), az a saját hite által az. Itt az a bokkeno, hogy egyik velemeny szerint azonos hitunek kell lennie a felebaratomnak, a masik velemeny szerint meg tokmindegy a felebaratom hite (mert a sajat hite akarmi is lehet). A ket allitas ellentmond egymasnak.

ilyen értelemben a felebarát mindenkin segít, mindenkivel szemben irgalommal van, aki rászorul.

Igy van, ez lehet a felebarat definicioja.

Az egyiptomiakat, még a jó ismerősöket is meg lehetett téveszteni, kincseiket kölcsönkérni és nem visszaadni,

Tudsz olyan igeket, amelyek azt irjak le, hogy a zsidok jol atvertek valakit a palankon, es elloptak kincseket, Isten (akar profetai altal) pedig azt mondta, hogy jol csinaltatok (a haborukat nem szamitva)?

Az valo igaz, hogy a Tizparancsolat a zsidoknak szolt (az egyiptomiaknak pl. nem) - sot az izraelita ember jogait/kotelessegeit fogalmazta meg -, de amiota a szovetseg kiterjesztetett Jezusban, es mi is beleoltattunk a szelid olajfaba, tovabba, ha a torveny a mi szivunkben is ott van, akkor mi mar nem mondhatjuk azt, hogy pl. az egyiptomiaktol szabad ellopni a kincseiket.

mégsem tartom minden emberre kiterjedőnek a felebarát kifejezést, mert bizonyos esetekben, Jézus megfenyegeti, esetleg magára hagyja azt, akivel baja van, adott esetben kikorbácsolja a kufárokat a templomból.

Ez nem korlatozza a felebarat halmaz koret.

Az sem befolyasolja a felebarat ertelmet, hogy Jezus kikhez beszelt, kiknek irodtak az evangeliumok (Mt - zsido keresztyeneknek, Lk- pogany keresztyeneknek, azaz mas nemzetbelieknek is).

Az sem igazan jo erv a felebarat fogalmanak szukitese mellett, hogy Jezus nem szerette sem Pilatust, sem Herodest, mondvan, nem szolt nekik egy szot sem. Jezus nem azert ment oda, hogy kimentse magat, vagy csodat tegyen naluk (nemigen szorultak ok ra), hanem azert, hogy eliteljek. Ezert nem mondott nekik semmit, ezert nem magyarazta, hogy ki is o valojaban.

Nagyon jol mondja Cserfa, hogy a felebarat fogalmat (pl.) azzal lehet meghatarozni, hogy akit Jezus szeretett, az felebarat, akit nem szeretett, az nem felebarat az. Kit szeretett Jezus? En azt mondom, mindenkit, akiert az eletet adta (ld. 1Jn level). Kiert adta az eletet? Minden emberert. Ki hat a felebarat?

Ilyen értelemben talán még az Aranyszabály sem érvényes rájuk.

Ha ezt ugy erted, hogy teneked felejuk nem az aranyszabaly szerint kell viszonyulnod, akkor nincs igazad. Jezus itt a _minden_emberrel (kivetel nelkul) szembeni magatartasodrol ir.

a farizeusoknak, megbotránkozóknak, közönyöseknek (akik valószínüleg nem segítenének a rászorulton) nincs lelkük.

Minden embernek van lelke.

amint bűnbánók lesznek, lelkesek

Jahogy te igy erted....

lehet-e tisztességtelen, irgalmatlan, bosszuálló, aki nem felebaráttal áll szemben?
Ha nem, akkor miről is beszélünk?


Nem lehet az! Ha valaki megis ilyen, az tamassza ala igevel a viselekdeset (ha tudja). De mirol is beszelunk?

[a] többség elveszik, és csak a kevés marad meg. A többség semmiképpen nem lehet Krisztus felebarátja, akkor a többség megmaradna.

Mikoze a felebaratsagnak ahhoz, hogy XY megmarad-e az utolso napon? A hit tart meg valakit azon a napon, de a hit ld. fentebb nem kriteriuma a felebaratsagnak.

Nem mindenkihez irgalmas, hanem rettenetes Isten Ő.

De sietve tegyuk azt is hozza, hogy Isten mindig szivesebben konyorul, mint itel.

aki az igazság megismerése után szándékosan vétkezik, nem irgalom, nem kegyelem, hanem az ítélet, ami rá vár.

Es az ilyennek soha tobbe a megmento kegyelembol? Masreszt mondja mar meg nekem valaki, hogy ki az, aki - meg az igazsag megismerese utan is - veletlenul (=nem szandekosan) vetkezne. Hiszen a bunnek pont az a lenyege, hogy azt az ember szant szandekkal (=nem veletlenul) koveti el.

Súlyos okom van, hogy ne ismerjem el aranyszabálynak a mózesi parancsolatot, hogy szeressem felebarátomat, mint magamat.

Ez lenne a Biblia szo szerinti ertelmezese? :-))

Na mármost ha munkaidőben kéreget egy ember, aki dolgozni tudna, és nem akar, nem keres munkát, hanem vigasztalja magát (cigi, pia), annak egyenesen istentelen dolog, vétek adni.

Azt honnan lehet tudni, hogy o nem akar dolgozni, pedig tudna?

azokon belül pedig az Aranyszabály törvényét tartom a leglényegesebbnek.

Tudtatok, hogy az ember erkolcsi ertelemben is fejlodik? Kolhberg - o talalta ki az erkolcsi fejlodes szakaszait - szerint az aranyszabaly az erkolcsi fejlodes legmagasabb foka. Nem veletlen, hogy annyian nem ertik meg.

Kedves CSerfa, én maximálisan tiszteletben tartom, ha Te nem akarsz beszélni valamiről. A fenti írásodból viszont eleve valamiféle előitéletet érzek a reformátusokkal szemben, mintha azok között nem is lehetne élő hitű ember.

Lapozz bele a reformatus topikba, es igazolni latod ezt. O nyafog azert, mert rosta visszakerdezett, hogy miert. Pedig amikor en irtam neki (kertem ot), hogy a velemenyebol hagyja el a szemelyeskedo megjegyzeseit, o kerek-perec megirta, hogy keptelen erre. Tehat miota tartja o magat ahhoz, hogy azt tesz masokkal, amint o is szeretne, ha vele cselekednenek? Szerintem viccelt....

ActionMan