Az őszirózsás forradalom évfordulóját kihasználva az MSZP nagygyűlést szervezett a Kossuth térre, Károlyi Mihály szobrához.
A szocialistákhoz a szabad demokraták és a Párbeszéd Budapestért Alapítvány is csatlakozott szervezőként, s felszólalóként harangozták be Hiller Istvánt, Szili Katalint, Molnár Gyulát és Gusztos Pétert.


A Károlyi-szobornál néhány marcona öltönyös férfi mellett két mosolygós fiatalember osztott virágot az érkezőnek. A gyülekezők többsége idős, egymást támogatva tipegő férfi és asszony volt, de szép számmal lehetett látni öltönyös és kosztümös kormánypárti politikusokat is, akik rutinosan tűrték a média lesifotósainak szorgosságát. Aztán láthattuk azt is, amint ezek a rendkívül jól öltözött férfiak és nők szóba elegyednek a kevésbé jól öltözött idősebb hölgyekkel és urakkal, villan néhány igazi politikusi műmosoly, kattognak a fényképezőgépek, és akár kezdődhetett is volna az ünnepség, ráfókuszálva figyelmünket a nagy, magyar zászlókkal körberakott szónoki emelvényre.

A figyelmet azonban némileg megosztotta néhány momentum.

Egyfelől közvetlenül a tér mellett, a Károlyi-szimpatizánsokkal szemben az a néhány transzparens, amelyet kordonok mögött álló tíz fiatal tartott némán kezében, s amelyek hangtalanul, de annál beszédesebben hirdették:

„Tisza István gyilkosait a Károlyi-kormány kifizette!”
„Trianont ünneplitek!”
és tanácsolták: „Román határra a Károlyi-szoborral!”

Másfelől a kicsit távolabb gyülekező, a Jobbik hívó szavára kivonuló tömeg, tiltakozván az ellen, hogy nemzeti szimbólummá emeljék azt a Károlyi Mihályt, aki - mint meghívójukban írták
- „országunkat kaotikus állapotokba sodorta, hazánkat a honvédelmi képességünk csökkentésével esélytelenné tette Trianon elkerülésére, és gyengeségével teret engedett Kun Béla embertelen rendszerének.