Én társadalmi szinten nézem a problémát.

Valahogy nem tudok úgy gondolkodni erröl, hogy hát aki felvette megszivta.

 

Elöbb utóbb úgyis maga a probléma társadalmi szinten jelentkezik.

 

Pont ezt látom mint problémát  ennek a vad állati alapú piacgazdasági törvényhajszolásnak, hogy nem tudom, hogy mi lesz abból ha mondjuk

200 000 embernek jó lesz 9 800 000 nek meg rossz, azért mert átverik.

 

Nem hiszem, hogy egy adott probléma ami egyrészt vagy érdektelen

a 200 000 embernek, söt lehet, hogy még jó is, határsadalmi szinten jelentkezik,

nem üt e vissza és tényleg szükség lesz lámpavasra, ahogy tanult kollegám lentebb irta.

 

Ez igaz a hiányra is.

 

itt úgy látom, hogy az eszméletlen  hiány keletkezése semmi másra nem vezethetö vissza, mint a 200 000 ember kiszolgálására.

No persze nem ök kapták a pénzt ök nincsenek rászorulva, hanem olyan

intézkedésekre ment, amik azoknak a mentális és egyéb hangulatát  biztositják, akik noha nem tartoznak a 200 000-be de ök azok akik szükséges és elégséges kellékei azon peremfeltételek megvalósulásának azáltal, hogy elfáradnak a szavazófülkébe, hogy a 200 000 vidáman röhögjön rajtuk.

 

Valahogy igy ment ez a Kádár rezsimben is.