Na, szóval az én elméletem.
Ugye, mint azt már korábban írtam, a 90-es évek közepén az a merész elgondolás uralkodott az Amway vezető berkeiben, hoghy az ezredfordulóra - tehát cirka 5-6 év alatt - minden olyan piacot megnyitnak a Földön, ahol addig még nem működött a biznisz.
Ezzel szemben még Európában is évente csak 1-1 ország nyílt meg, szó sem volt globális piacnyitásról.
Nézzünk egy kicsit a dolgok mélyére.
Ha egy országban megnyílik az Amway, hirtelen sok belépő lesz, akik után azok az illetők fölözik le a hasznot (mint "gyémántok") akik korábban valamelyik külföldi országban ismerkedtek meg az üzlettel, majd gyorsan rájöttek, hogy nekik ott már nem sok esélyük van, ellenben új piacokon még igazán nagyot lehet kaszálni. Ez Magyaro-n is így volt, Ausztráliából, Ausztriából, Angliából, USA-ból jöttek ide a 91-es piacnyitást megelőzően a konjunktúralovagok, és mivel az üzletről még alig tudtak itthon valamit, következésképpen rossz híre sem volt, az emberek pedig jóhiszeműek voltak, egy csomóan beléptek, a hierarchia legtetején levő illetők pedig villámgyorsan elérték a smaragd, majd a gyémánt szintet és jól megszedték magukat.
Ez más országok üzleti nyitásakor is ugyanígy zajlott le. A piacnyitás az piacnyitás, akkor lehet igazán nagyot kaszálni, hiába is mondják később a néphülyítő mítingeken, hogy nem...("Te-ís-meg-tú-dó-csí-nyá-nyí...")
De mit történik azután? A sok átvert ember rájön, hogy nekik már esélyük nincs elérni azt az életszínvonalat, amit a gyémántok ezerrel nyomatnak és mutogatnak az agymosórendezvényeken. Ehhez hozzájárul még némelyik termékforgalmazó erőszakossága, dilettantizmusa, egyéb balfaszkodásai - summa summárum, egyre nehezebb lesz szponzorálni, hálózatot kiépíteni, sőt, termékeket eladni is. Erre aztán a legtöbben kilépnek, cseppet sem pozitív véleménnyel az Amwayről. A hoppon maradtak közül vannak, akik bent maradnak - de egy jó részük miért is?
Azért, mert a lelkük mélyén mégiscsak szeretnének maguknak jó életszínvonalat, magas jövedelmet, elmenni Ólendóuba mikiegeret nézni, stb. stb., hiszen a görényfesztiválokon a lelkük mélyébe ivódott az ilyesmiket szajkózó szeminarista maszlag.
Igen ám, de mint tudjuk, a hazájukban már régesrég esély sincs ennek elérésére. Minden ember úgy menekül már pusztán az üzlet nevétől is, mint ördög a tömjénfüsttől...Márpedig ki akarna rengeteg pénzt kiadni a semmiért?
Milyen utolsó reménysugár marad ezen emberek számára?
Elárulom: A MÉG MEG NEM NYITOTT ÚJ PIACOK!!!
Ez tartja fenn, ez táplálja a tagságban a reményt. Hogy hátha...Hogy majd nyílik még valahol a közelben új ország, új üzlet...Legfeljebb kiköltöznek egy pár hónapra/évre, de akkor is megéri...Hogy akkor majd...lehet egy csomó embert átverni, hitegetni, illetve dehogy is, megmutatni nekik a lehetőséget, felvillantani a reményt...és akkor aztán dőlik a zsozsettó, lesz új ház, Merci, Diznivörld, ünneplés, stb...
Ehhez viszont bent kell maradni a hazájuk üzletében, és ugrásra készen várni az új piacok nyitását.
Mint ahogy várták annak idején külhonban dekkolva a mi első gyémántjaink is...
Akik az ottani piacon szart se tudtak volna elérni, nemhogy milliós jövedelmeket...
És még lehetne sorolni más országok piacainak hirtelen, a semmiből feltűnt élelmes, ügyeskedő szarvirágjait is...
Viszont gondoljunk csak bele: mi történne akkor, ha hirtelen néhány éven belül megnyitnák az összes üres piacot?
A régebben lerohant országok Amway-tagjaitól elvennék az utolsó reményt is!
Hiszen nem lehetne már sehol új piacban, konjunktúrában, hirtelen meggazdagodásban reménykedni...
Épp ellenkezőleg: maradna mindenütt a nihil, a fásultság, a kiábrándultság, a reménytelenség...
És mindenütt kezdenének az emberek tömegesen-tömegesen kilépni...
A cég pedig lehúzhatná a rolót rövid időn belül...
Nos, nyilván ezt akarták elkerülni. Ha volt is kezdetben ilyen terv, a cég vezetői (vagy üzleti tanácsadóik) nagyon gyorsan rájöttek arra, hogy őrültséget terveznek, mert - mint fent vázoltam - ha rövid időn belül megnyitnák az összes szabad piacot, akkor az Amway a saját halálos ítéletét írná alá.
