Szia ActionMan!

"Nalam az ige a bizonyitek, erv."

Jézus jelleme az igéből ismerhető meg...

""Atyámfiai, hogyha valaki ti köztetek eltévelyedik az igazságtól, és megtéríti őt valaki, Tudja meg, hogy a ki bűnöst térít meg az ő tévelygő útjáról, lelket ment meg a haláltól és sok bűnt elfedez." (Jak 5,19-20)"

1. Ez nem a tolvajról szól, hanem arról, aki ismerte az igazságot, de kiesett belőle >> "hogyha valaki ti köztetek eltévelyedik az igazságtól".

2. Az 1. ponttól függetlenül a tolvajért is munkálkodni kell ("megtéríti őt valaki"). De a megtérítés módszere az előző hozzászólásomban szereplő igékre kell, hogy alapozódjon (ha megfogadod Isten tanácsát), és nem az emberi elméletekre.

"Tehát azt kell tennünk vele, amiről teljes bizonysággal tudjuk, hogy nem botránkoztatja meg őt. Ilyen cselekedet nem letezik."

Dehogy nem: "ha éhezik a te ellenséged, adj ennie; ha szomjuhozik, adj innia"...

A lista kimeríthetetlen, bár nyílván testre szabott...

"Ha nem ismered a masikat..."

Nagyon a lényegre tapintottál. Előbb meg kell ismerni...

"... hadd tegye tovabbra is a gonoszt. Az emlitett bibliai igek sem erre a fajta birka-mentalitasra (=azt csinalnak velunk, amit csak akarnak) szolitanak fel."

Nem? Akkor ezek mit jelentenek?

"... Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is. És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is... Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket. Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak." (Mt. 5:39-45)

"Áldjátok azokat, a kik titeket kergetnek; áldjátok és ne átkozzátok. Örüljetek az örülőkkel, és sírjatok a sírókkal. Egymás iránt ugyanazon indulattal legyetek; ne kevélykedjetek, hanem az alázatosakhoz szabjátok magatokat. Ne legyetek bölcsek timagatokban. Senkinek gonoszért gonoszszal ne fizessetek. A tisztességre gondotok legyen minden ember előtt. Ha lehetséges, a mennyire rajtatok áll, minden emberrel békességesen éljetek... Azért, ha éhezik a te ellenséged, adj ennie; ha szomjuhozik, adj innia; mert ha ezt míveled, eleven szenet gyűjtesz az ő fejére. Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg." (Rm. 12:14-21)

Azért a "birka-mentalitas" kifejezés egy kicsit durva az általam leírt hozzáállás lefestéséhez.

"Jezus is volt kemeny, ezert ez nekunk sem tilos adott esetben..."

Ő megtehette, hiszen "nem szorult rá, hogy valaki bizonyságot tegyen az emberről; mert magától is tudta, mi volt az emberben." (Jn. 2:25) Te tudod magadtól, hogy mi van a veled szembenállóban? Ha igen, akkor előveheted az ostort. (De már ez is ismétlés. Azt hiszem, lassan kimerítjük a témát...)

"Ugyan mifele botrankozast okozhat valaki egy idult tolvajnak, amikor rendorkezre adja?"

Ha egy hitetlen tolvajt dutyiba juttat egy hívő, akkor a tolvaj valami ilyesmit fog magában gondolni: "Ez sem jobb ember, mint a többi. Még hogy a javamat akarja? Ez? Aztán még nekem mondja, hogy értem teszi és hogy szeretetből! Ez vagy bolond, vagy engem néz annak. Ha szeretne, akkor pont kiszabadítani akarna a börtönből, nem pedig bekaszliztatni. Még hogy a szeretet... Tiszta képmutató... Vizet prédikál aztán meg bort iszik. Szeretet, aztán meg csak dutyiba küld... Tiszta hazugság ez az ember... Aztán, hogy ő keresztény, na ennyit a kereszténységről..."