2. Tényleg nem értem. Mi a baj evvel?

 

3. Jól van na. Akkor nem mondtam semmit. Viszont ha itt nincs szó az iskoláról, akkor megint nem értem, hogy mit akartál írni.

 

4. Szó sem volt 2-3 leckéről. Ne sarkítsunk ennyire. Mondjuk azt, hogy a szülő egy féléves ciklussal a gyerek előtt átveszi a számára kérdéses témákat valakivel, akinek az adott témakörök nem kérdésesek. Ez példa. Találhat más megoldást is, csak rajta múlik.

 

5. És nem unatkozott nagyon az órákon?

 

6. A fejlődéslélektant meg lehet tanulni, de a lényeg az alkalmazáson van. Tehát: Hat ésves kora után a gyereknek jobb lesz A fajta feladatot adni, mert ez fejleszti, a B még sok lesz neki, mert még nem olyan az agya, hogy meg tudja érteni. Én tanultam fejlődéslélektant, de nem értek nagyon a gyerekekhez, mert csak keveset dolgoztam velük. Hiába tudnék visszaemélkezni a Mérei-Binét könyvre, mert az nem segít. Az segít, ha valaki megmondja, vagy rájössz a gyekorlati alkalmazásra.

 

A hlyesírási hibákra azért céloztam, mert elkezdtem görcsösen figyelni arra, hogy mindent jól írjak le, de ment az agyamra, hogy azt vizsgáljam minden mondat után, hogy jól írtam-e ezt vagy azt a szót, jó helyre tettem-e a vesszőt, stb. Szóval nem vagyok tisztában a magyar nyelvtannal. Ezvel a hasonulásos üggyel kicsit megint a személyeskedés felé ment el a dolog. Ennek nem örülök.

 

207i