Már 1987-ben is látszott rajta, hogy nagy játékos lesz. Ha csak egy kis lehetősége is volt, onnan is elindult, ahonnan más még a safety-n is gondolkodott volna és persze elég sűrűn be is talált, az asztal másik végéből is. :-)

Sok partija végződött úgy, hogy az első találata után az ellenfél már nem jutott lehetőséghez, úgyhogy nagyon oda kellett figyelniük, hogy milyen állást hagynak neki.

Azóta csak Ronnietól láttam hasonló hosszú lökéseket. (Nekem mondjuk Davis volt a kedvencem, de mostanra már megtanultam Hendryt is becsülni. Annak idején még a Sky műholdas csatornán keddenként adtak rendszeresen snookert, de mire az adás számomra is elérhetővé vált, addigra Davis már túl volt a csúcson.)