Kedves Marv, igen, szerencsére van energiám. Dehát ez semmi másnak nem köszönhető, mint hogy ezen kívül már 3 hosszútávú kapcsolatom ment tönkre (3, 4, es 5 év együttlét után). Ennyi negatív tapasztalat után pedig az ember automatikusan kiépít egy jó kis védekező/túlélő mechanizmust.

Másrészt ennyi csalódás kellett, hogy rájöjjek: természetesen nagyon fontos, hogy legyen társam - de ez nem azt jelenti, hogy a társam az életem értelme. Remélem, jól fogalmaztam, és érthető a különbség :)

 

Egyébként pedig nem akarom az exemet mentegetni, de nem érzem úgy, hogy átvágott volna. Akkor éreznem úgy, ha

1. megcsalt volna;

2. évek múlva, esetleg több gyerek után mondja ugyanezt.

Tehát valahol örülök az őszinteségének, mert lehetett volna rosszabb is.

 

Jókedvet, optimizmust, energiát pedig leginkább a külvilágból lehet meríteni. Menj barátok közé, szórakozni, sportolni, bármit, csak foglald el magad!

Egy dolgot tanultam meg nagyon jól: nem szabad a múlton merengeni, a jövőbe kell nézni!

Próbálj meg tudatosan így gondolkodni, és meglásd, egy-két héten belül a lelked is elhiszi mindezt, és sokkal jobban fogod magad érezni! :)

(Remélem, nem haragszol meg, hogy tanácsot adok... :))