Szia ActionMan!

"... Hanem az igazi szeretet ettol meg akarja menteni a masikat. Ehhez pedig az kell, hogy a masik felhagyjon a gonoszsagaval. Ha ezt el tudom erni, akkor jot tettem vele..."

Igen. De nem mindegy, hogy milyen módszert használsz, hiszen a rossz módszer (ami emberileg most nagyon célravezetőnek tűnhet) lehet, hogy végül is a kárhozat felé taszítja azt, akit meg szerettünk volna menteni. A rossz jóval való meggyőzése: "... ha éhezik a te ellenséged, adj ennie; ha szomjuhozik, adj innia; mert ha ezt míveled, eleven szenet gyűjtesz az ő fejére...". Ennyi. Ebben az alapelvben benne van minden. Az ember átírhatja Jézus szavait, de az eredmény annál szomorúbb lesz minél inkább el lett torzítva az isteni tanács.

Mit tett Jézus a parázna nővel, elítélte, megköveztette? Pedig valóban parázna volt... A rosszat jóval győzd meg...

"... egy asszonyt vivének hozzá, a kit házasságtörésen kaptak vala, és a középre állítván azt, Mondának néki: Mester, ez az asszony tetten kapatott, mint házasságtörő. A törvényben pedig megparancsolta nékünk Mózes, hogy az ilyenek köveztessenek meg: te azért mit mondasz? ...

De mikor szorgalmazva kérdezék őt, felegyenesedve monda nékik: A ki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ...

Azok pedig ezt hallván és a lelkiismeret által vádoltatván, egymásután kimenének a vénektől kezdve mind az utolsóig; és egyedül Jézus maradt vala és az asszony a középen állva.

Mikor pedig Jézus felegyenesedék és senkit sem láta az asszonyon kívül, monda néki: Asszony, hol vannak azok a te vádlóid? Senki sem kárhoztatott-é téged?

Az pedig monda: Senki, Uram!

Jézus pedig monda néki: Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél!" (Jn. 8:3-11)

"De amikor te bekisered a rabolot az orszobara, akkor ezzel jot teszel vele? Hiszen ott bizonyara szankciokkal kell szembeneznie."

Ezt írtam: Ha nem fogyatékos - illetve nélkülöző - és mindezek ellenére újra próbálkozik (két sikertelen eset és két figyelmeztetés után), akkor igyekeznék rendőrkézre adni (ez az elméleti oldala a dolognak), de erőszakhoz ekkor sem folyamodnék... kétlem, hogy valaha is egy egészséges zsebes harmadjára is próbálkozna egy embernél két sikertelen eset után...

Ha megérted írásomat, akkor látod, hogy a rendőrkézre adás ebben az esetben logikus, hogy nem jöhet létre. Egyébként nincs olyan álnok betörő (aki még kétszer is visszajön a sikertelenség és a figyelmeztetés ellenére és nem "beteg"), akit erőszak nélkül az őrszobába lehetne vinni... Ez a gyakorlati oldala ennek a dolognak.

"Ujra mondom, hogy en nem errol beszelek. Nem arrol, amikor valakin segiteni kell (bar a peldabeli zsebtolvaj is raszorul), hanem arrol, amikor XY gonosz modon cselekszik veled (pl. a zsebtolvaj). Amikor nyilvanvaloan semmi erdeklodes nincs benne Isten dolgai irant, hanem terdig gazol a bunben."

Azt mondod, hogy te nem erről beszélsz. Szerintem meg ugyan arról beszélsz, csak te szeretnéd a tolvajt alsóbb rendűként kezelni, mint magadat. (Ha ez a ténymegállapításom nem igaz, akkor elnézésedet kérem.) Nem mondom, hogy szándékosan teszed, és azt sem mondom, hogy van olyan ember, akinek erre nincsen hajlama. Én is estem már ilyen hibába, és bizonyára még fogok is, de igyekszem elkerülni...

Azért mondom ezt (bár halvány utalást te is teszel erre), mert a gonosz tolvaj van leginkább rászorulva a segítségedre. Őt kellene leginkább megszánnunk, hisz ő van a nagy bajban (mert vakon kiegyezett a pusztító bűnnel), és nem én, akitől elvett néhány forintot, amit az Isten majd más úton kipótol.

Egy gonosz tolvaj akkor kezd majd érdeklődni Isten dolgai iránt, ha te megmutatod neki tetteiddel, hogy mi az igaz szeretet >> ahogy Jézus is tette. Ha gonosz tetteire nem gonosz tett lesz a válasz, hanem valami váratlan szelíd és bölcs szó (amit a szánakozó szeretet táplál), akkor az ő szívébe ez magvetés lesz. Ez a magvetés (és ha minden jól megy, akkor több magvetés is) a Szentlélek segítségével döntésre készteti egykor (kinek hamarabb, kinek később jön el az idő) e gonosz embert, hogy a szeretet útját válassza Isten felé, vagy az önzés útját a "világ" felé. A mi feladatunk csak a magvetés ebben az esetben, ami sajnos könnyen "magtiprássá" fajulhat, ha nem Jézus példáját követjük.

"Mi a problema azzal, ha egy bunozot rendorkezre adok? Nem azt kapja, amit megerdemel?"

Vajon veled érdemeid szerint cselekszik az Isten? Nem az Ő kegyelme és szeretete ment meg téged (ha engeded neki), hanem a te érdemeid?

"Nem azert van az allam (es annak minden vegrehajto szerve)..."

Az igaz, hogy valamilyen rendfenntartásra szükség van. De gondold csak el: Istennek nem lenne hatalma a gonosz emberektől megvédeni az Őt választókat az emberi karhatalmak nélkül? Sátán és a vele elbukott angyalok sokkal nagyobb pusztításra hajlamosak és képesek, mint a gonosz emberek, Isten mégis megvéd tőle bennünket emberi karhatalmak segítsége nélkül. (Köszönet is érte Neki.) Isten bármitől meg tud védeni, és meg is tesz, ha rá bízod magad. Csakhát az emberek "kerestek sok kigondolást", és nem hisznek Istenben, és maguk akarják irányítani tetszésük szerint az életüket.

"Lopott tolem - en meg futn hagytam. Jon a kovekezo busz, azon is meglop sokakat. Es igy dolgozik szorgalmasan, egesz nap. Jol tettem, hogy futni hagytam?"

Isten is munkálkodik, és nem bízott mindent ránk. Azokat a dolgokat, amit csak Isten tud elvégezni a megtéretlen szívben, azokat nem tudja ember kimunkálni. A mi feladatunk a tolvajjal annyi, hogy valahogyan megláttassuk vele azt a szeretetet, amit az Istentől kaptunk, a többit bízzuk Őrá...

De nem erőszakkal lehet a kárt okozók ellen védekezni igazán, hanem sokkal inkább Istentől kapott bölcs értelemmel...