Hát szívemből szóltál E man, mi is sok felé jártunk előtte/utána, de ezt a tájat nem lehet felülmúlni. Szinte fizikai fájdalom volt - komolyan! - az út végén Keflavíkban felszállni a repülőre és otthagyni ezt a csodálatos szigetet, azóta is álmodozunk mi is, és nem létezik, hogy ne térjünk vissza. Ez a "benne élni a tájban" Izlandon igen fontos dolog; mi már így a 30-as éveink közepén nemigazán sátorozunk, de Izland tekintetében ez egy hihetetlenül jó választás volt; egyszer aludtunk jelentős eső miatt egy zárt szálláshelyen - ami az adott szituációban persze nem volt rossz - de sokat elvett a természetközeliség varázsából. Egyébként nem tudom, hogy Utassy Ferenc (tiszteletbeli izlandi konzul Budapesten, ha valaki véletlenül nem tudná) szervez-e még kiscsoportos utakat, mi akkor ilyen módon mentünk; ami szerintem mindent figyelembe véve a lehető legjobb választás volt; amit két hét alatt végig lehet csinálni, azt megtettük, igencsak túracentrikusan, sőt néha szerveztünk magunknak éjszakai különtúrákat (ha már 1x világos volt), amíg a többiek aludtak; minden óráját, minden percét élveztük annak a két hétnek.