"Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kősziklára építette az ő házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett.

És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, a ki a fövényre építette házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása." (Mt. 7:24-27)

Sok ember ismeri az Isten igazságát, de csak kevesen élnek e szerint a megismert igazság szerint. Azok az emberek, akik csak hallgatják az igét de nem cselekszik meg, hasonlóak a csak képmutatásból cselekvőkhöz (hiszen nem úgy cselekszik az igét, ahogy Isten tanítja), akik sokszor még önmagukat is elhitetik, hogy helyes úton járnak. Mindezek az emberek rossz (ingatag) alapra (fövenyre, homokra, azaz saját elképzeléseikre, illetve önző kívánságaik kielégítésére) építik fel életüket, s így a megpróbáltatások idején a világi kívánságok sodrása magával is ragadja őket. Ezzel pedig teljesen átengedik jellemük formálását az önző vágyak számára, melyek teljesen alkalmatlanná teszik jellemüket az örök életre.

Nem kellene ezek közzé az emberek közzé tartoznunk. Biztos és megingathatatlan alapot (kősziklát) kínál fel Isten számunkra azzal, hogy elébünk tárja tanácsait, és erőt is ad azok szerint élni, ha valóban meg akarjuk valósítani életünkben az Ő akaratát. Hozzáforduló kéréseinkkel felhatalmazhatjuk Istent arra, hogy adjon erőt meghallott (megértett) igazságának hiánytalan megcselekvéséhez.