Mivel Trianon előzményei is tárgya(i) a topiknak, volna egy felvetésem.

Akárhogy is nézzük, 1919. tavaszán létezett egy magyar hadsereg, amely sikeres harcokat vívott a Felvidéken. Majd próbálkozott a románok ellen is ,de ez a támadás összeomlott, vele a hadsereg, meg a proletárdiktatúra is. Az utóbbiért annyira nem kár, de ennek a hadseregnek a megszűnésével nem volt többé ütőképes katonai erőnk.

Ebben a hadseregben szolgált sok olyan tiszt is, aki nem volt kommunista, de úgy érezte, a megszállók ellen harcolni kell. Ezek később a Horthy-korszakban is karriert futottak be,majd a nyilasokhoz is eljutott néhány. Pl. a 7. repülőszázadban szolgált Keksz Edgár. A legénység sem lehetett éppen mind átitatva kommunista ideológiával.

Ennek a hadseregnek a története manapság nem divatos. A Kádár-rendszerben annyit azért említettek, hogy Stromfeld hadműveleteit a West Point-on is tanítják, mint a viszonylag nagy térségben, viszonylag kis létszámú alakulatokkal való manőverezést. Meg azt is, hogy Julier Ferenc átadta az antantnak a románok elleni támadási tervet. Ha ez így van , nem volt szép dolog tőle, mert elárulta azt a hadsereget, amely a történelmi Magyarországot elfoglalni akaró idegen hadseregek ellen harcolt.

Szóval az utolsó esélyünk volt. Talán ha nem kommunista vezetésű, elérhette volna azt, amit Musztafa Kemál. De vállalta bármely kormány  a harcot március 21. előtt ?