Nagyanyáink idején is, Volt férfi hitvány és jó is. S ha a lány, kit cserbenhagynak A férfinak nem akar bajt, Némán, maga nevel kisgyermeket Csak buzdítja a hitványabb felet! Én nem tűrném, bosszút állnék S állok is, ha csábító lesz Merész, ki kishúgom tönkretegye, Nem lesz, néki könyörület! Aki cserbenhagyott volna, Vagy majd őt, az többé ilyet, Nem tesz, (merthogy nem lesz mivel) Nincs más világ original, Csak a leány még butább lett, De húgom majd tudni fogja hogy kergesse el az ilyet! Isten áldja meg azonban Kedves, tiszta szívűeket, Kik mellettünk állnak bajban, Csendes, szolíd szeretettel. Kiknek biztonság a karja, és nem csapda, hogy elejtsen.