Az Érd nemzetségbeli Bendegúz leszármazottaival 430-ban Oktár vezér vonult be elsőnek a Jász-síkságra és az előhadnak betelepített kabarok fölött uralkodott. Keve és Ruga Oktárral elkezdte nyugtalanítani Dunna-asszony folyama mellett a rómaiakat. Keve vezér 430-ban hős halált halt. Oktár bevonult Dél-Pannóniába. Kabarföldön ekkor Ruga vette át a parancsnokságot és mire Atilla bevonult a Jász-síkságra, a rómaiakat már Észak-Pannóniából is kiverte. Így Atilla 433-ban az egész Pannonföldet birtokába vette. 435-ben pedig Buda vonult be és Budavárán felállította a Beavatott Központot.
Buda-Atilla hódítási kísérlete után 454-ben Buda fia, Aladár a visszavonulókkal a magyariakhoz csatlakozott, míg Bősárkány-Deédes leszármazottai visszamaradtak és a kazahunokhoz csatlakoztak.
Atilla fia, I. Csaba és Deédes többi leszármazottai a székelyek 3 töményével és Dunna-asszony kazahunjaival a Jász-síkságon új államot alkottak. Közben Bakát térségében az ugorok, kazahunok és magyarok bevonásával csatlakoztak a Kazár Birodalomhoz, amelyhez aztán a magyari törzsek is csatlakoztak a Nyék törzs kivételével.
A Mirina-Emba-Nura féle Gilgames beavatott láncolatnak azonban sehogy nem tetszett ezen államalakulat, mert a mohamedánok által kiüldözött Jahve hívők leányaik révén ellepték a Kazár Birodalmat és minden vezető állást a menekültek férfi tagjai igyekeztek betölteni. Sokszor még gyilkosságokhoz is folyamodtak. Ezért Baján az Avar Törzsszövetséggel kitört a Kazár Birodalomból. A hátramaradt hunok nagy része is csatlakozott az avarok vezette Égi-Birodalomhoz.
Baján és a fejedelmi háza összeházasodott a Jász-síkságon maradt I. Csaba és Ilona-Gyilyó fejedelmi ház leszármazottaival és 300 évig ezen a tájon uralkodott. Baján soha nem találkozott külföldi vezető küldöttségekkel, nehogy Atilla sorsára jusson, hanem mindig Bat-Baján, a helyettese tárgyalt mindenkivel, vagy pedig a határügyi bánjai.
Nyugaton az Encs (Enss) folyó, míg keleten a Nyék törzs szállási területe volt az avarok Égi-birodalmának szélső határa. Közben Mohamed hívei terjeszkedtek észak felé. A Kazár Birodalmat veszélyeztették, és a magyariakl valamint a magyarok törzseit a Kuma folyó és a Kaukázus vidékére telepítették. Igy az idetelepített törzseknek kellett a mohamedánokkal felvenni a küzdelmet.
II. Csaba testvérei, Busan és Mundó 485-500 között csatlakoztak a Nyéki kezdeményezésű óbolgár-magyari birodalomhoz, amelyet az avarok a keleti határukon 568-ig megtűrtek. 485-ben Busan kezdte megszervezni és 500-ban már Mundóval közösen vezették a rövid életű birodalmukat.
Mundó fiai közül 534-ben Gordászt és Mogert Bizáncba küldték, ahol Gordász bizánci keresztény hitre tért. Amikor ezt Moger-Magyar meghallotta, testvérét megölette, a boszporoszi őrséget lemészároltatta és a Jász-síkságon keresztül a magyar-bolgár közösségbe visszatért. 568 körül az avarok az Óbolgár-magyari Birodalmat megszüntették.
Alpár, a Béla törzs vezére fellázadt a kazárok elnyomása ellen és a fél törzsével megszervezte a 9 törzses avar honfoglalókat. A Jász-síksági 5 törzzsel megalapította az Avarok Égi-birodalmát, mivel a törzsi vetélkedőn megnyerte a pusztaszeri NagySüánt és Baján húgával együtt második uralkodója lett az Egi-Birodalomnak. Ugyanis Baján a bakáti fóldrengés után az elégedetlenkedő törzsekkel nyugatra vonult és II. Ilonát, Csát leányát feleségül kérte. II. Ilona azonban csak úgy volt hajlandó hozzá menni feleségül, ha hajóval megy hozzá leánykérőbe. Ekkor Baján Kövezsd vezér nyomdokain kiásatta a Csörsz vonalát és Budakeszitől Csát váráig aranyhajón ment el II. Ilona fejedelmi leányért, aki feleségül ment hozzá. Ilyen hatalmas tárkány-munkák közepette érkezett meg Alpár a Béla törzs felével és az Avarok Égi-Birodalmát újból megszervezte.
Tehát a Béla törzs volt a második magyar egység, amelyik a Jász-síkságon megtelepedett. 605-665 között Kovrát birodalma szétesett és elismerték a kazárok uralmát, ezért az ifjú Bat-Baján a magyari uruki hiten lévőkkel Pannonföldre távozott. Iszperik és Kotrag népe ellenben Dunna-asszony folyamának déli részébe költözött és nyelvét elvesztve, a szlávok martaléka lett.
Bat-Baján magyar népe azért nem akart a Kazár Birodalom tagja lenni, mert a Vantó környéki menekültek révén uruki keresztény hitre tért és nem akart Mohamed hívei ellen harcolni. Kovrát már 619-ben felvette a bizánci hitet, s ezzel megkezdődött a szláv papok révén a bolgár nép elszlávosodása. III. Csaba ellenben uruki hitre tért 690-ben.
A Nyék törzs vezére, Avitohol már 153-ban felvette Van-tó fejedelemségével a kapcsolatot és nyéki-bolgár települést létesített Sárhelyen, amely 668-ig fennállott. Utána felvette az Al-Béla nevet, amelyet a Nyékiek után az arabok is így hívtak. Ez a régi Sárhely 515 évig állott fenn, de 20 évenként mindig újjáépítették.
