Lehet, hogy kissé elfogult vagyok a Countdownnal, de nekem az volt az első metal lemezem, 12 évesen. Máig emlékszem, hogy annyira tetszett, hogy egymás után háromszor(!!) hallgattam meg egyhuzamban. Azért időközben a Rust lett a kedvencem tőlük (a Countdown csak 2.)

A hangzás? Hmmm.... Szerintem a Psychotronban elég szépen döngölnek. Szép lassan, kis pszicho jellegű szám:-) A Countdown hangzása vékony (nem olyan vastag, mint a Youthanasia-nak), de azért van benne dög. Pl. a Symphonynál majd szétmegy a szoba.:-)

Nekem nem zenészileg tetszik az Ashes, hanem, mert nagyon jó hallgatni.:-)

Emlékszem, mikor megvettem a Youthanasia-t, mondtam magamnak, hogy jójó, de nem ezt vártam egy thrash csapattól, hanem valami ilyesmit, amit az új albumon. Kétlábdobot, ahol kicsit felpörgetik a számokat. Egyáltalán nem vagyok dallamellenes, de azt már túlzásnak tartottam, hogy szinte végig dallamolják. Pár szám azért tetszik, pl.: Reckoning Day, Killing Road, a címadó dal (mikor beindulnak a közepén), Black Curtains, Victory.

Tehát a metalosabb tételek. Kivétel a Tout Le Monde, ami szerintem is egy nagyon jó lírai szám.

Szerintem ez a mostani album mindenkit  kielégít, mert van benne minden, amit egy Megadeth rajongó szerethet.