Kedves méltatlan!

A puszta, és kietlen föld olyan lelkiállapotot jelöl, ahol az ember a sajátjában van. Ott pedig nincs semmi, semmi jó. Ha az Úrban van ott a jó, és igaz dolgokban van, ami olyan mint a gyümölcsöskert. A pusztában a nappali hőség váltakozik az éjszakai nagy lehűléssel. Amikor az ember a "pusztában van"és süt a nap (Az Úrtól származó világosság, és meleg iritálja.) az árnyékot keresi, szidja a napot, ellen áll neki, mint Jónás engedetlen, és irgalmatlan állapotában. Nem képes a kimerültségtől semmi hasznosra csak fekszik a "sátrában" jól megszokott helyén. Ha mégis kiteszi a lábát, homokvihar (hamis tanítások) takarja be, tüskés száraz kórón botorkál. Olyan a nyári sivatag mint egy kemence. A sivatagi éjjel jelenti az ember saját sötétségét, amikor a maga életét élheti szabadon, az Úr nélkül: Előmásznak a mérges homoki viperák, skorpiók, pókok, gekkók, és egymásra vadásznak. Hideg van (nincs szeretet), és fekete lesz tőle mindenki akivel érintkezik mint a kihűlt kemence a kormától. Egyszóval a sivatag a Pokoli élet, vagy kárhozat szemléltetése a Bibliában.

Volt egy kollégám aki egy bolondságot csinált: A forró kályhához odanyomta a kislánya kezét egy pillanatra, és szólt: Látod Timikém a forró kályha megégeti
az ujjad. Ne nyúlj máskor hozzá!

Az Istennek is van Pál szerint bolondsága: Mert az Isten bolondsága bölcsebb az embereknél, és az Isten erőtelensége erősebb az embereknél.(1Kor 1,25)
Ő is beleteszi a megtért embert a kemencébe:

"Mert készen van a szörnyű tűzhely régen, készen áll az már a királynak is, mélyen és szélesen csinálta azt máglyájában tűz és fa bőven; az Úr fuvallata gyújtja meg azt, mint kénköves patak...Ímé, megtisztítottalak, de nem úgy, mint ezüstöt, megpróbáltalak a nyomor kemenczéjében. Enmagamért, enmagamért cselekszem; mert hogyan szentségteleníttetnék meg nevem?! És dicsőségemet másnak nem adom. Hallgass rám Jákób és Izráel, én elhívottam, én vagyok az első és én az utolsó. Hiszen kezem veté e föld alapját, és jobbom terjeszté ki az egeket, ha én szólítom őket, mind itt állnak. Gyűljetek egybe mind, és halljátok meg: ki jelenté meg közülök ezeket? az, kit az Úr szeret, elvégzi akaratját Bábelen, és karja lészen a Káldeusokon.(És 30,48.)"
Itt nyilván mondja, hogy a királynak, tehát az Isten fiának/fiainak áll a kemence, és Bábelre, vagy Banilonra hozza a tüzet, vagy sivatagot. Ugyan erről szól
a szokásosnál hétszer (hét gyülekezeti idő, vagy fenevadfej) jobban befűtött kemence, ahová Sidrákot, Misákot és Abednegót bedobatta a Babiloni uralkodó. Ott látott egy negyediket is, akinek az arca olyan volt, mint valami istenek fiáé.

A négyes szám és annak tíz, száz, ezerszerese ugyan erről az időszakról beszél a következő összefüggésben:
A Jelenések beli fenevad négy állatból van összerakva. Ezt a négy állatot  Dániel könyve külön külön bemutatja. Ezek a tengerből jönnek föl, ezért a világból megtértek összességét jelentik. Miután kijöttek Jézushoz, következik a kiképzés, vagy mennyeivé formálás ami szintén csak szabad akaratbol lehetséges. így még pokoli, vagy korcs a forma, ezért: "Az Úr megostoroz, és megpróbál mindenkit, akit fiává fogad.. Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, a kit fiáváfogad.(Zsid 12,6) Ha pedig fenyítés nélkül valók vagytok, melyben mindenek részesültek, korcsok vagytok és nem fiak (Zsid 12,8)

Hogy az Úr negyven napig volt a pusztában, ez az egész élete alatt történt kisértését jelenti, mert ott van az is, hogy a Sátán elhagyta egy időre.
A negyven napos bőjtje is arról az időszakról beszél, míg győztes lett. Ezt nekünk így hagyta meg: majd bőjtölnek, ha elvétetik tőlük a vőlegény. A bőjt is
azt jelenti, hogy nem megyünk kedvünk szerint bűnbe, átlépünk a gonosz tanításokon, amik talán érdekesek és megkapóak, stb.
A győztesek, akik kiszakadnak a  pusztában lévő ("És lélekben elvitt engem egy pusztába és láték egy asszonyt ülni egy veres fenevadon, a mely teljes vala káromlásnak neveivel, a melynek hét feje és tíz szarva vala.") fenevad testületéből, szintén négyen vannak, és lelkes állatoknak hívatnak ezután, akik a királyi székben, és a körül láttatnak, mint szellemi egység, vagy testület. Ezékiel Prófétánál őket négy külön lelkes állatként látjuk, de testrészeikben a Jelenések beliekből tevődnek össze.
Tehát Izráel 40-évi vándorlása a pusztában, az Úr 40-napos bőjtje a pusztában, Illés 40-napos bőjtje, a 4 fenevad, a 4 lelkes állat, a 4 ember a tüzes
kemencében. Árahám áldozata a négy állatból, akiken átment a füstölgő kemence. Az özönvíz negyven napi, és negyven éjjel történő előjövetele (ami pusztává tette a földet) a mélység felfakadó forrásaiból, és az egek csatornáiból, mind, mind erről, az egyes emberben lezajló szellemi időszakról beszélnek madárnyelven. Azért mondja az Úr a hívőknek, hogy igyekezzetek bemenni, mert a napok gonoszok. És gyűlöletesek lesztek, mindenki előtt az én nevemért; de a ki mindvégig megáll, az megtartatik.(Mt 10,22)

Üdv: Amet