"Mint már egyszer irtam volt, nekem a régi, kissé depressziós Cure a telitalálat.  A Faith, Seventeen seconds, Secrets, The top, Strange days, stb,stb..."

Hehe... Jót nevettem ezen. "Kissé?!" Öregem, a Faith,  a Pornography időszaka a zenetörténet egyik legdepressziósabb zenéi is egyben, nem csak önmagában a Curé... Ahogy asszem a New Musical Express is írta később Robert Smith-ről: "ehhez képest Ian Curtis egy viccgyűjtemény". Persze ez erős túlzás, Curtis legalább ennyire felkavaró figura volt, de a súlya a Cure-nak nélküle is kiérezhető.