Most értem haza a meccsről, remek mérkőzés volt!

 

Az elején kicsit megilletődötten játszott a csapatunk, a védelem hatalmasakat hibázott. Régóta probléma, hogy a hátvédek a 16-osnál is cselezni akarnak, de elvesztik a labdát. Többen is mondták a nézőtéren, hogy jó lenne erről leszokni.

 

A félidő végére a csapat összekapta magát és Tóth Balázs szép fejesével megszerezte a vezetést!!!!

 

A szünetben Prukner Laci valószínüleg vért itatott a játékosainkkal, mert egy teljesen más, önbizalommal teli Rákóczi jött ki a pályára.

 

A játékosaink szinte haraptak, csúsztak-másztak, küzdöttek, úgy mentek, mint az ördögök.

 

Oláh gyönyörű gólja pedig olaj volt a tűzre: 2-0!

A közönségünk lelkesen bíztatta a csapatot, akik szemre is tetszetősen fociztak.

Ám ekkor jött az, amitől sokan tartottunk: Dubraviczky és a kamu 11-es.

 

Fiatal csapatunk ismét elbizonytalanodott és beszorult a 16-osra.

 

Azonban ekkor az egész kaposvári szurkolótábor félelmetes szurkolásba kezdett!

Magam is meglepődtem, hogy milyen egységesen, milyen hangerővel álltunk a csapat mellé! Ilyenre sem a Vasas, sem az Újpest ellen nem volt példa!

 

A játékosok pedig erőt merítettek ebből és megnyerték a mérkőzést.

 

A meccs után ünnepeltük a játékosokat, zúgott a "szép volt fiúk!"   

 

Számomra külön öröm a dupla győzelem! :-))))) 

 

HAJRÁKÓCZI!!!! HAJRÁ MTK!!!!