A Krisztus képére való elváltozás pedig egy folyamat eredménye. Figyelj:

2 Kor. 3.18
Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arczczal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy mint az Úrnak Lelkétől (szellemétől).

Itt az Ige egy folyamatot ír le, ami a szemlélés következtében alakul ki. Minél többet szemléljük, annál jobban hasonlítunk. Ez igaz másra is: minél többet foglalkozol egy dologgal, annál jobban képes vagy azonosulni vele.

Persze ahhoz a) látni kell az Úr dicsőségét, b) fedetlen arccal kell nézni. Ld Mózes: Miért is terítettek leplet az arcára?