Botrányba fulladt a (roman) képviselôház ôszi ülésszakának elsô munkanapja. Amint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, napirenden a választási törvény szerepelt. A nemzeti kisebbségi szervezeteknek a parlamenti választásokon való részvételére vonatkozó módosítások megvitatására lapzártánk után került sor. Ezek szerint a parlamenti képviselettel jelenleg nem rendelkezô kisebbségi szervezetek csak akkor vehetnek részt a választásokon, ha tizenöt megyébôl és a fôvárosból az általuk képviselt kisebbség számaránya 15 százalékának megfelelô, de legkevesebb 25000 tagot tudnak felmutatni. (Ismeretes, tavasszal a parlament hasonlóképpen módosította a helyhatósági választásokat szabályozó törvényt is, ami nagy felháborodást váltott ki elsôsorban a magát az RMDSZ alternatívájaként meghatározó Magyar Polgári Szövetség tagjai körében.)

A nagy számban hiányzó SZDP-képviselôk, a "figyelmetlen" ülésvezetô és a török Metin Cerchez "összjátékának" köszönhetôen kis híján törölték a megszorításokat a jogszabályból. A beszámolók szerint szerdán a képviselôház gyakorlatilag a szociáldemokrata képviselôk nélkül kezdte meg munkálatait, az SZDP-s honatyák ugyanis olyannyira el vannak foglalva a hét végi párton belüli elôválasztásokkal, hogy tömegesen hiányoztak az ülésrôl. Szilágyi Zsolt független (ex-RMDSZ-es) képviselô azt indítványozta, hogy a választáson részt venni óhajtó kisebbségi szervezetek számára a bejegyzéshez kötelezô tagok számát ne az illetô kisebbség számarányának 15, hanem csupán 1 százalékának megfelelôen határozzák meg. Szilágyi azzal érvelt, hogy a pártok bejegyzéséhez is 25000 tag kell, ez pedig Románia lakossága 1 százalékának felel meg. A jelen lévôk azonban leszavazták a képviselôt. A meglepetést a török kisebbség képviselôje, Metin Cerchez okozta, aki a Szilágyiéhoz hasonló kezdeményezéssel rukkolt elô, és amihez — mindenki megütközésére — több pro mint kontra szavazatot gyûjtött össze. Ennek lényege: töröljenek minden olyan megszorítást, ami a kisebbségi szervezetek választási részvételét korlátozná. (Értesüléseink szerint különben Cercheztôl a török kisebbségi szervezet nemrég megvonta a bizalmat, a kezdeményezô tehát maga is független. A "kegyvesztés" oka pedig épp az "etnobizniszre" vezethetô vissza, amelyre a megszorító jellegû módosító indítvány elôterjesztôi is hivatkoztak. Meg nem erôsített hírek szerint Cercheznek és szervezetének eltért a véleménye arról, hogyan kellene felhasználni a Kisebbségi Tanács által kiutalt apanázst.)

Az ülésvezetô Valer Dorneanu be is jelentette az indítvány megszavazását, majd amikor hirtelen "észbe kapott", zavarba jött. A helyzetet Márton Árpád RMDSZ-es képviselô "mentette meg", aki a szavazóképes többség hiányára hivatkozva névsorolvasást kért. Tekintettel a hiányzók nagy számára, Dorneanu elégedetten rekesztette be az ülést.

Lapunk kérdésére Toró T. Tibor elmondta: Dorneanu törvénytelenül járt el, hiszen az új házszabály szerint a törvények cikkelyenkénti szavazásánál nem szükséges a képviselôk többsége. Arról nem is beszélve, hogy korábban a parlament megszavazta az ülés idôtartamát, ami addig kellett volna hogy tartson, amíg a képviselôk végig nem tárgyalják a napirenden lévô 3 törvényt. Ehelyett Dorneanu már az elsô törvény negyedik cikkelyénél "takarodót fújt".

A Temes megyei RMDSZ-es képviselônek különben szintén leszavazták azt a kezdeményezését, miszerint a nemzeti kisebbségeknek hivatalból különítsenek el számarányuknak megfelelôen helyeket, amelyekért az illetô kisebbséget képviselô szervezeteknek kell megméretkezniük.