"... a kinek van (vágya és befogadó készsége az igazi szeretetre, és az Isten segítsége iránt), annak adatik (mindenféle jó adomány és örök élet Istentől), és bővölködik; de a kinek nincs (vágya és befogadó készsége az igazi szeretetre, és az Isten segítsége iránt), az is elvétetik tőle, a mije van (azaz az e világi hiábavaló kincsek, és az örök élet lehetősége)." (Mt. 13:12)

Minden embernek lehetősége van Istent segítségül hívni életének vezetésébe, és ugyan így mindenkinek megadatik az örök élet lehetősége is. Ám azok az emberek, akik megkeményítik magukat a rosszban (azaz büszkén és csökönyösen nem hajlandóak változtatni balga döntéseiken akkor sem, ha rájönnek tévedésükre) - és nem akarják azt az örök életbe vezető egyetlen utat bejárni, amit az Isten készít elő mindannyiunk számára - azok nem örökölik Isten ajándékát. Sajnos ezek az emberek önszántukból elutasítják azt az isteni segítséget, ami alkalmassá tenné őket az örök életre. Így viszont elveszítik azt is, amilyük van, azaz e földi javaikat, mert földi életük lejártával életüknek mindenkorra vége szakad.

De akik elfogadják Isten megjobbító közreműködését, azok megkapják mindazt a segítséget, ami nélkülözhetetlen az örök élethez szükséges jellem kifejlődéshez. Ezek az emberek Jézus 2. eljövetelekor olyan örökséget kapnak, aminek várva-várt gyümölcse az örök szeretet, békesség és öröm.