Hán Szóló!

 

Hogy te mit vallassz magadról, mit sem törődöm vele. Nekem panaszom van ellened, én tanúskodom ellened, és teszem ezt addig, amíg csak akarom.

Ha a békességet keresed, engedsz nekem, nem viszed terhedet (megvallásaidat) az oltárra, hanem velem rendezed ezt a dolgot. Írtam erről részletesen a Nem mondhatom el senkinek topicba.

 

Amíg csak hazudozol, hogy te így, meg úgy békülnél, noha ezért csak a dumád megy, de semmit be nem látsz, el nem hagysz, meg nem vallasz, én tanúsítom rólad, amit eddig is írtam.

 

Ha a te isteneddel neked békességed van, mit sem érdekel az engem, akkor a te istened igazságtalan, és őt Krisztus Jézus legyőzve tartja.

 

Én pedig meglehetősen igei módon írok (többen észrevették, és szerették volna észrevetetni veled, ahogy Fish12-vel is), ha nem is tűzdelem meg idézetekkel az írásomat. Nem gondolnám, hogy akár tizede elvárásaimnak, lényegi mondanivalómnak ne bibliai lenne. Azaz minimum 90%-a az. Afféle gyakorló bibliai szemléletű vagyok, aki a gyakorlatba ülteti át, hogy éljünk, mit vegyünk komolyan a Bibliából.

Bizony lehet így élni, és ez roppant lelkesíti, izgatja az igazságkereső fórumtársakat, testvéreket. Ezért becsüljük egymást, ezt mutatjuk egymásnak, ebben jutunk mindinkább előbbre a nekünk adatott kegyelem szerint.

És neked ebbe törik bele a bicskád, ezzel nem bírsz, mert bizony veled is így, gyakorlatból bánok, kicsit furcsán, nem a világhoz szabva, nem is a kocsmákhoz, meg ocsmány, alacsony színvonalhoz, amit te hoztál volna ide.

Szóval te nem mész semmire, ha felelgetnek is neked, itt lelkiismeretes ember nem fog neked engedni. Mert értik, érzik, sőt, hiszik, hogy így bibliai.

 

Ha neked nem határozok meg semmit, azért van, mert a te istened idegen nekem, de bizony mi meghatározunk itt egymásnak. Mi, akik közé szeretnél méltatalnul, illetlenül benyomulni, bemondásra, de mocsokosan.

Te idegen vagy (nem tűlünk, Krisztustól), te fogalmazgatnál, hajlítanál a magad érdekében, mert azt véled, mi is ezt tesszük. Ciki.

 

Mi itt szabadságra leltünk, nem mentegetjük magunkat, sem egymást, hanem örülünk, hogy Isten így szeret bennünket. Ha hibázunk, nem ragaszkodunk hozzá, nem mentegetjük magunkat, nem teszük homállyá, hanem észrevettük, van kegyelem, van menekülés, ha megvalljuk. Éa ha megvalljuk, nem halunk bele, hanem örülünk, hogy Istennek, Istennél így vagyunk jók!

 

Fish12 is (többek között) abba bukott bele, hogy bizodalom híján egymást vallogatják jónak, és fogalmazgat, mentegeti magát. Fish12-től is idegen a kegyelem, a bizodalom, a megvallás is, a lelke gyűlölete, inkább szereti lelkét, életét, még Krisztus beszédét is szidalomnak minősíti, annyira nincs hozzászokva, milyen az ember, kikeresgéli a jót, és szidalom, ha a többit mondják. Még, ha magukról, hagyján, de róla? De ő már nem téma, nála minden tiszta (nekem).

 

Te sokkal rosszabb vagy Fishnél, te igazi állatorvosi ló vagy, téged érdemes mutogatni, te később is jó példa lehetsz (mint a Nem mondhatom el senkinek-beli szólásom utóiratában említettem más szóval.

Szóval szólok neked, de nem remélem, hogy érted, inkább másokért.

E helyzetelemzésem sem neked szólt, csak nem tudom hova írni, hát ideírtam, ide passzol.

 

Miondazonáltal örülnék, ha képes lennél megérteni, mit írok, és engedni nekem. Vállalva, hogy félreismertelek, ugyanis kezdettől fogva reménytelennek tartottalak, ha nem az vagy, tévedtem. De inkább tévedek, ha egy embert is nyerünk Krisztusnak. (Eddig még nem tévedtem így emberrel kapcsolatban, igaz, ritkán foglaltam állást. Hát rám férne egy kis tévedés, te meg életre jutnál, isten helyett Istenhez, ha érted.)

 

Ám nem csalogatlak, inkább nehézzé teszem a te bizonyságodat, nem, mintha nem szeretnék tévedni, hanem, mert alapos okom van nem hinni a rendszeres megtérőknek, akik képesek az emberrel azt tenni, amit te, minket már edzett max-ice, meg egyebek, hogy ne higgyünk bemondásnak, megtérésnek, érzelmeknek, ígérgetéseknek, csak a hosszabb időn át hozott igazi gyümölcsöknek.

 

CSerfa

 

Cserfa