Sziasztok!

Csak úgy eszembe jutott, miután elolvastam szegénydiák megannyi azonos tartalmú hozzászólását temérdek topikban, hogy maga a tarhálás nem is rossz gondolat, csak máshogy kell csinálni. Én annakidején érettségi után nyáron igy jártam be Ausztriát, Olaszországot, Franciaországot, Spanyolországot. Az egész tulajdonképpen teljesen véletlenül esett meg. A Balcsira indultam lazulni egy cseppet egy hálózsákkal, egy sátorral, egy gitárral, némi ruhával és kemény 800 magyar forinttal a zsebemben. Már vagy 2 órája stoppoltam az út szélén, mikor végre megállt egy kocsi. Felvettek. Mondtam, hogy a Balatonra megyek. Mondták, hogy oké, útba esik, mert Tarvizioba mennek bőrcuccokért. Mentünk vagy ötven kilómétert, mikor észbekaptam. Útlevél a zsebemben, gitár a kezemben, miért ne menjek el Olaszországba. Valami majd csak lesz, ha más nem, hát felhivom fatert, hogy valahogyan juttasson haza. :) Megkérdeztem a srácokat, mondták, persze elvisznek, de ha valami gond lesz a határon, akkor otthagynak. Igy jutottam el a Balaton helyett hajnalra Olaszország szélére. Aztán onnan gyakorlatilag 50-60 kilóméterenkénti megállókkal bejártam a Földközi-tenger teljes partvonalát stoppal. Meglepő volt, hogy utcazenével külföldön sokkal jobban lehetett keresni akkoriban, mint itthon. És a quantanamerát mindenhol ismerik. :) Bár angolul csak annyit tudtam, ami a középsuliban rám ragadt, meg németül egy keveset, tulajdonképpen egész jól elboldogultam. Egy esti 2-3 órás nótázgatással össze lehetett kalapolni annyit, ami 2-3 napig kajára, piára elég volt. Végül úgy értem haza 3 hét után, hogy több pénz volt nálam, mint mikor elindultam. Néha ugyan elhajtottak a rendőrök zenélés közben, mivel nem volt engedélyem, de semmi komoly atrocitás nem történt. Semi gond nem volt, mindenhol lehetett találni a tengerparton sátorozó helyet, ahonnan nem zavarták el az embert, szóval tök jó volt, bár egyedül kicsit unalmas. Igaz, sok magyarral találkoztam útközben. Olyankor elmentünk egy jót kocsmázni, beszélgetni. Következő nyáron igy mentem ki egy cimborámmal Párizsba, de ez már egy másik történet.

Tehát kedves szegenydiak, javaslom, tanulj meg gitározni. Vagy tekerőlantozni, az most olyan kuriózum. :)

tisztelettel: access.denied