Kedves Cserfa

 

Azon, amit írtál, eligazodom, csak azt nem értem, miért olyanról írsz, amit nem mondtam, pld. Én soha sem állítottam, hogy azért mentünk oda, mert meg kéne szólni bárkit is.

Én úgy tudom most és akkor is, hogy a film mondani valójával van probléma és nem embereket mentünk, riogatni a filmtől, nem test ellen mentünk oda. Viszont a figyelem felhívás, tájékoztatása az embereknek jó dolog és kötelesség is (nyilvános állásfoglalás is volt Názáreti Jézus mellet, hogy lássák az emberek, vannak, akik nem szégyenlik és szeretik, hisznek benne). Na ez alatt nem a törvénykező és minden áron „megmondom neki” értem, ha nem, ha helye és ideje van megfelelő stílusban elő, lehet adni. Az Evangélium hirdetése minden tanítványnak kötelező. Hogy ki hogyan teszi az ízlés és lehetőség kérdése, de persze semmi képen nem erőszakosan. A N. S.-al kapcsolatos kijelentéseidről azt gondolom, hogy hibás, mégpedig a kiinduló pontod miatt. Te szoktad nézni, hallgatni a prédikációit? Mert olyakat írsz, mintha hallgatnád, de közben az látszik, hogy köszönő viszonyban sincs a tényekkel és az, amit írsz arról, hogy mit mondott, tanít. Mondjak valamit? Az a személy Vagyis N. S. akinek „kiváltságait” veted szemére (szerintem nem kiváltság, amit felsoroltál), amikor a Ganzban volt a gyüli én álltam többek között a kapu előtt az utcán. Szem tanúja voltam, hogy nem volt a közelben parkoló hely, amikor érkeztek N. S. és felesége és igencsak „érdekes” volt mikor ide-oda autóztak az utcában keresve a parkoló helyet. Aztán láttam, hogy senki nem segít a helyzeten ezért ott, ahol tudtam a közelben foglaltam helyet, hogy be tudjanak állni, amikor érkeznek. Nem foglaltatta a helyet, hanem én láttam a szükségét és igyekeztem oda állni a résre. Nekem kellet szólnom, hogy van hely és álljon oda az autóval, de szabadkozott e miatt több alkalommal én voltam rámenős. Nem mindig sikerült helyet foglalni vagy mégis mások elfoglalták, de soha nem panaszkodott vagy ilyesmit nem tett. Mielőtt még messze jutnál gondolkozásban ezek kapcsán, elmondom, hogy másokért is megtettem mindent, amit tudtam, pld a Folyondárban is volt mit tenni a kevés hely és az ott lakók miatt is. Néha csodálkoztam mennyi autót, lehet elhelyezni kevés helyen. Aki látta vagy benne volt tudja, miről beszélek. Nem magamat kívánom emelni, csak próbálom bemutatni, hogy amit te kiváltságnak tartasz az igazából a szükséglet volt akkor is és ma is. Nem biztos, hogy minden esetben az, amit gondolsz tényleg az, ami. Én akkor is, most is, a szenteket kívánom szolgálni. Buta, bolond vagyok? Szerintem nem.  N. S. szolgája Istennek én is, szolgál az emberek és felém, én és más is felé (mint testvéremnek), úgy gondolom nem a számit ki vagy mi egy személy, hanem miben kell szolgálni felé. Valószínűleg más a véleményed a fentiekről, de ne feledd szabadságunk, van neked és nekem is.

A vagyonról tett észrevételedről azt mondom, relatív mi a sok, mente-mondák alapján nem érdemes elindulni.

Lehet, hogy tévedett és elrontott néhány dolgot, de azt gondolom, amikor gonosztevővel egy szinted emlegeted nagyon igazságtalan vagy vele.

Tanácstalan vagyok, hogy mit mondjak neked, mert elhiszed, amit akarsz, és nem látom, hogy meggyőzhető lennél ezekben. Nagyon másképpen látjuk a személyét és tetteit. Én bízom az Úrban és abban is, hogy mindet helyre tesz bennünk még N. S. is, ami nincs a helyén.  Tudom, vannak olyan dolgok, amik megoldásra várnak és azzal is tisztában vagyok, hogy akit sérelem ér a nagyon mélyen érinti (általában), ezért a vele megesett nagyon nagyra nőhet előtte. Én többek között ennek tulajdonítom, hogy a valóságtól elrugaszkodott írások születnek, bármennyire fáj egy seb meg kel keresni a gyógyírt és a megoldást. Tudod sok minden, kavarog bennem, de mondtam írni nem annyira, tudok jól, mint beszélni élőben. Ez az én korlátom egyelőre. De semmi nem akadályoz meg abban, hogy szeresselek téged és másokat is attól függetlenül, hogy mit írnak, éreznek vagy hova (nem) járnak gyülekezetbe.

 

Üdv Swarci