Kedves Aranyviktor!

 

A mennyei gyűlölet megértésének a nyitja a Jelenések könyvében van szemléletesen leírva. Babilon egyként mint egy parázna nőt mutatja be azokat a szellemi közösségeket, amelyekből a Bárány menyasszonya nagy nehézségek árán, de kiszabadul! Először azt hisszük, hogy a mi felekezetünk az igazi. De miután egyszer kétszer összemosolyogtunk az Úrral, kezdenek feltűnni a bevett belső hamis tanítások jelei, és kezd a képzelt menyasszony parázna képet ölteni. Rémülve vesszük észre, hogy részei vagyunk a paráznának. Undorodva magunktól, kezdjük lepöckölni a ragacsokat, fehérítgetni a ruhánkat, és menekülni a tisztátalan környezetből. Aki egyszer, kétszer átesett már ilyen csöbör-vödör dolgon az Úrért, könnyen megérti az alábbi Igét:

 

 12.  A tíz szarv pedig, a melyet láttál, tíz király, olyanok, a kik még birodalmat nem kaptak; de hatalmat kapnak mint királyok egy óráig a fenevaddal.
 13.  Ezeknek egy a szándékuk; erejöket és hatalmokat is a fenevadnak adják.
 14.  Ezek a Bárány ellen viaskodnak, és a Bárány meggyőzi őket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és az ő vele való hivatalosok és választottak és hívek is.
 15.  És monda nékem: A vizek, a melyeket láttál, a hol a parázna ül, népek azok és sokaságok és nemzetek és nyelvek.
 16.  És a tíz szarv, a melyet láttál a fenevadon, ezek meggyűlölik a paráznát, és kifosztják és mezítelenné teszik, és eszik annakhúsát, és megégetik őt tűzzel.
 17.  Mert az Isten adta azoknak szívébe, hogy az ő szándékát cselekedjék, és egy szándékon legyenek, és adják az ő birodalmukat a fenevadnak,míglen betelnek az Isten beszédei.
 18.  És az asszony, a melyet láttál, ama nagy város, a melynek királysága van a földnek királyain.(Jel17,12-18)

 

Ahol a tíz király (a tíz szűz), vagy egyszemélyben a menyasszony, aki Jézust várva nem veszi észre, hogy erejével, és hatalmával az Isten ellenségeit (fenevad) szolgálja, az Úra helyett (ezért parázna).

Hogy a parázna asszonynak (Babilonnak,vagy ama nagy városnak) királysága van a föld királyain jelenti: hogy Jézus népén (a föld királyain) uralkodik addig, míg az Úr, és hívei segítségével ki nem szabadul! Miután kiszabadult, beáll az Úr mögé a többiek közé a harcra. Már nem a fenevadon (az Ige hamis értelmezésén), hanem fehár lovakon (az Ige igaz értelmezésein).

 

Természetes, és látható jelenség a megszabadultak szembefordulása az addig dédelgetett, de felismert szellemi hamis irányzatokkal. A hazugságokat, hamisságokat, ügyeskedéseket, bállványokat, hitetéseket bátran felfedik, lemeztelenítik, megmutatják csaló parázna voltát. Marcangolják az ottmaradtakat. Égetik őket viselkedésüknek ellentmondó Igékkel. Ha puhára sült valaki bekebelezik. " És gyűlölséggel cselekesznek veled, és mindent, mit kerestél, elvesznek tőled, és mezítelen s ruhátalan hagynak, hogy feltakartassék paráznaságaid szemérme. És fajtalanságod s paráználkodásaid. (Ez23,29)"
 

A gonosz gyűlölete nélkül nem lehetne ellene harcolni, ezért radikális a felszólítás: A kik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a gonoszt! Megőrzi ő az ő kegyeltjeinek lelkét; a gonoszok kezéből megszabadítja őket.(Zsolt 97,10).

Nem személyekre irányul a szent gyűlölet, hanem a hamisságokra, amelyek halálos nyugágyai a lustáknak, szellei értetleneknek, bilincsei a vakoknak, a kiskorúaknak, a jóhiszemű becsapottaknak.

 

Egy személyes tapasztalat: Apám az értelmes keresztények közé tartozott. Ha jött az emelkedő idejében váltott. Az elsőnél még anyám is vele tartott, de a többiről lemaradt.
Ismertem az indulásukat (amikor atíz szűz még egyforma eséllyel együtt volt, a bailoni fogságban). Az első akadályt amikor az egyik vödörből a másik csöbörbe
történő váltás véghezvitték, még mindig együtt voltak, de anyám már sírt, és csak apám kedvéért tette. A többi az Igazság (az Úr) keresése miatt történt váltásról, már lemaradt. Ezek után már nem voltak a szellemi látásban közös nevezőn. A szemem előtt zajlott le az Úr mondása: Ketten lesznek egy ágyban, az egyik fölvétetik, a másik elhagyatik.(A tíz szűz kétfelé válása).

Hogyan szerethetném, azokat a dogmákat, amelyekhez anyám ragaszkodott, és elválasztották tőlünk, talán örökre! Lehet, hogy úgy van leírva, hogy meg nem gyűlöli apját, anyját, gyerekeit, még a maga lelkét is, de a gyűlöletet nem a személyre, hanem a mögötte lapuló dédelgetett hamisságokra értem. Anyámat most is szeretem, de más világban élünk.

A Szentlélek káromlása, hogy az Isten cselekedetei helyett, ami igazságban, és világosságban van, választja valaki a sötétség, vagyis a saját cselekedeteit. Ez az ami soha nem bocsájtható meg, és gyűlöletes, mert ez maga a halál ami elválaszt Istentől is és egymástól is.

 

Üdv: Amet