Okok:
Szvsz Megyó bukásának a legfőbb oka az, hogy az MSZP-ben megváltoztak az erőviszonyok az EU parlamenti választások során. Bár az MSZP-ben a különböző platformok mindig ölték egymást, a választások csúfos elbukása tulajdonképpen megerősítette Megyó belső ellenzékét.
Megbukott Kovács Laca, Megyó egyik hű szövetségese (kitartója). Kovács Laca, bár számomra korántsem szimpatikus figura, azért volt egy olyan tulajdonsága, amely a pont Kovács Laca által kinyírt Horn Gyuszit leszámítva talán az egyetlen olyan személy volt az MSZP-ben, aki képes volt az egymással torzsalkodó erőcsoportokat kordában tartani.
A második, Kovács bukásától persze nem teljesen elkülöníthető momentum az volt, hogy Megyó és Gyurcsány összerúgta a port. Gyurcsány egyszerűen türelmetlen volt, nem bírta kivárni, hogy eljöjjön az ő ideje.
A Gyurcsány féle vonal kiválásával és Kovács Laca marginalizálódásával Megyó elvesztette az MSZP vezető csoportjai zömének a támogatását, ezáltal légüres térbe került.
Megyó persze ezt érzékelte, emiatt határozta el a kormány viszonylag jelentősnek mondható átalakítását. A kormány átalakítási kísérlete, legalábbis, ami az MSZP-s minisztériumok átalakítását illeti, elsősorban az MSZP párt belső viszonyainak átalakulását tükrözi, mintsem a gyengén működő egységek vezetőinek leváltását.
Nehezen indokolható meg ugyanis pl. az enyhén szólva halovány teljesítményt mutató Lamperth pozícióban hagyása, míg hasonlóan nehezen indokolható szakmai szempontból Gyurcsány vagy pl. a munkaügyi miniszter felmentése, mindkettő elviselhető színvonalon végezte az amúgy nem túl nagy kihívást jelentő miniszteri teendőit.
A felszabaduló miniszteri posztokkal Megyó az utolsó pillanatban az MSZP-ben próbált meg támogató többséget szerezni az eddigi MSZP-s ellenzék helyzetbe hozásával. Azonban szvsz ez az ellenzék keményen megvezette Megyót, mert a támogatásáért cserében a gazdasági minisztériumot kérte (a kisíbolható milliárdokkal egyetemben). Azaz Megyó kénytelen volt keménykedni az SZDSZ-szel, az SZDSZ pedig szépen eljátszotta a neki szánt szerepet, idegesen reagált az amúgy meglehetősen gyenge teljesítményt nyújtó, és velejéig korrupt SZDSZ-es miniszterek (itt elsősorban Csillagról van szó) leváltására tett javaslatra és megbuktatta Megyót. Az MSZP belső ellenzéke vígan mutogathat így az SZDSZ-re, mint a kormány megbuktatójára. (Mellesleg, ha az SZDSZ enged, az MSZP belső ellenzéke akkor is jól jár.)
Összességében nyert az ügyön
Az MSZP eddigi belső ellenzéke, az apprátcsikok (kérdés, hogy ez jó-e Mo számára, szvsz se nem jobb, se nem rosszabb, ez a társaság is meglehetősen heterogén, és nem rendelkezik mégy egy Gyurcsány színvonalú figurával sem)
Az SZDSZ Kuncze vonala - megőrizték a jól tejelő SZDSZ-es tárcákat (persze szvsz Csillag repülni fog), és még nyertek egy köztársasági elnöki posztot vagy valamit más koncot. Lehet két további évig lopni. Ráadásul az MSZP várható töketlenkedése is kedvezhet az SZDSZ-nek 2006-ban, mert az orbánofób, az MSZP-ből kiábrándult szavazókat esetleg meg lehet fogni. (Ez Mo számára kifejezetten rossz, mert a Kuncze-Magyar-Demszky féle kleptolrata társaságtól jobb lett volna egyszer és mindenkorra megszabadulni.)
Összességében bukott az ügyön:
Megyó és csapata - kikerül az MSZP irányító köreiből, Megyó és csapata örökre eltűnik a sülllyesztőben (ez Mo számára akár kedvező fejlemény is lehet)
Gyurcsány és csapata - ugyancsak kiütötték magukat, de talán nem számolják ki őket, és elképzelhető, hogy a jövőben még lesz szerepük.
Bauer, Fodor és az SZDSZ belső ellenzéke - a Kuncze vonal megerősödött így ez a vonal marad a partvonalon kívül
Tanulság:
Szvsz nagyon veszélyes Mo-n a politikai berendezkedést két gyűjtőpártra szűkíteni, mert ha nincs olyan ember, aki az eltérő érdekcsoportokat össze tudja fogni (mint pl. OV a jobb oldalon, vagy Horn a baloldalon), akkor ezek a konglomerátumok meglehetősen instabil képződmények.
WNS