Nekem volt szerencsém nem csak az utolsó 2 negyedet, hanem kicsit az elejét is megnézni a meccsnek, pl a második negyedet végig, mert nálunk be lehet fogni az ORF1-et, és ők bizony, a "nagy kosarasnemzet", veszik a fáradtságot, és leadják. (Amúgy tetszett, hogy a Juroszportos torna közben a kommentátor hölgyike is a kosármeccs után epedezett, hogy jó lenne látni, de hát a Eurosport a tornát választotta - ezt elmondta legalább háromszor :))

 

Na vissza. Szal, apróságok, amik megragadták a figyelmemet: ugye borzasztó dobószázalék kivesézve. Csodálatos amúgy, de az ESPN magazin rátermettségét dícséri, hogy HÓNAPOKKAL az olimpia előtt, még jóval az előkészületi meccsek előtt leszögezték a DT hatalmas problémáját: Team USA lacks pure shooters.

Pont, kész, ezzel a problémák nagy része, ha a rosterbe néznk világossá válik. És akkor amit air mester írt: a formánkívüliség. Hát itt is volnánk ennél a csapatnál. Ehhez adunk még egy kávéskanálnyi összeszokatlanságot, és nincs több kérdés. 

Amúgy szerintem felesleges a játék iránti alázatról meg hasonlóról beszélni. Pont, amit tanult barátom írt előttem: ezek nem reklamálnak a bírói ítélet miatt, megpróbálják elfogadni, próbálnak alkalmazkodni, ponthogy elég alázatot mutatnak, és igyekeznek is szerencsétlenek, de hát ebben az időben, ebből a keretből, ennyire telik!!

Aki azt mondja, hogy félvállról veszi az USA a küzdelmeket, akkor nézzen rá néha a kispadjukra, milyen gyermekien tudnak örülni minden egyes pontnak, ugrálnak, lobogtatják a törcsit, mindent csinálnak... nem veszik ők ezt félvállról, kérem szépen...

 

Ja, mégvalami. Duncan büntető, nemistudom hányadik menetben.

Kamera rázoomol, ahogy pattogtat a vonalnál, és kiíródik a név... Timothy Duncan 

:)