Hát, azért az nem ugyanaz... Nemcsak a csínyek, hanem az egész hangulat miatt.

Teljesen más, mikor mittomén szünetekben "bandákba" verődve ücsörögnek a pingpongasztal tetején, szidva a "hülye tanárt", hogy milyen nehéz dogát íratott, vagy nagy visongások közt hurcolják egymást a hátukon, nyakukban, és aztán csengőszóra minél lassabban érjenek vissza a terembe, meg persze a lányok, akik karonfogva pusmorognak Gergőről meg Tomiról... Az otthon maradt gyerek legfeljebb azon röhöghet a tesójával, hogy már megint eldugták anyu habverőjét az ágyneműtartóba.