Egy példa az internetről:
Kolozs megye története dióhéjban
Rövid történelmi áttekintés
A jelenlegi Kolozs megye területén az emberi élet legrégibb nyomai a neolitikumból származnak.Ebben a korszakban jelentos társadalmi fejlõdés ment végbe, amit a megyénkben végzett régészeti feltárások is meggyõzõen bizonyítanak. A Bácsi-toroki telep például , mai ismereteink szerint, az ország legrégibb csiszolt-kõkori leletegyüttese. Új szakaszt nyitott az emberi társadalom fejlodésében Dáciának a rómaiak által való elfoglalása. A dáko-román népesség továbbélését a IV. és az V. században az ebbõl a korszakból fennmaradt Plugarilor utcai központi temetõ leletei bizonyítják. A dáko-románok szomszédságába számos vándornép telepedett le az idõk során, az apahidai és aranyosgyéresi leletek tanúsága szerint. A középkorban a gyulafehérvári székhelyû független erdélyi vajdaság keretén belül 7 vármegye közül kettõ itt alakul: Doboka vármegye és Kolozs vármegye-( 1164-bõl és 1177-bõl maradtak fenn a legkorábbi õket említõ írásos dokumentumok). Az utóbbi Fehér vármegyébõl válik ki a XIII-XIV-ik században, s ez a feudalizálódási folyamat felgyorsulását hozza magával Kolozsváron.
A királyság támogatja azoknak a hûbéri vármegyéknek a hatóságait, amelyek a helyi közigazgatási és politikai egységet képviselik. Ezek közé tartozik Kolozs vármegye, illetve másik három: Doboka vármegye (székhelye Doboka), Torda vármegye (székhelye Torda) és Alsó-Szolnok vármegye (székhelye Dés). Kolozsvár virágzó várossá fejlõdik ki a XV-ik században, a régi kolozsmonostori castrum, a Napoca városra ráépült falu és az itt létesített kolostor (XII:sz.) körül kifejtett élénk kereskedelmi tevékenység következtében.
A középkori Torda az antik Potaissa nevû település szomszédságában születik újjá. Sóaknái fontos gazdasági tényezõként hatnak a város életére, létezésükrõl az 1075-ös évbõl maradtak fenn írásos bizonyítékok. A középkorban fejlõdik várossá Dés is, róla a legkorábbi feljegyzések 1214-ból származnak. 1337-ben fórumként muködik: szabad vásártere van a sóaknák közelében, a Kis és Nagy Szamos összefolyásánál. Kolozsvár Erdély autonóm fejedelemségének idején, a török hûbéruralom alatt a legjelentõsebb gazdasági, politikai és kulturális város marad, annak ellenére, hogy a principátus székhelye Gyulafehérvár. A XVII-ik században Erdélyt bekebelezi a Habsburg-birodalom. A XVIII század vége és a következõ század eleje a román országok történetében a hûbéri relációk bomlásának kezdetét és a kapitalizmus megjelenését jelentik. A 1848-as szabadságharcot követõen Kolozsváron is élénk kapitalista fejlõdés indul. Az addig mind társadalmi, mind nemzeti szempontból elnyomott néptömegek harcának eredményeként 1918-ban megszûnik az Osztrák-Magyar Monarchia, Erdélyt pedig egyesítik Románia másik két provinciájával. A román történelem másik meghatározó momentuma 1944 augusztus 23, amikor a Bukarestben aláírt szerzõdések értelmében Erdély északi részét is sikerül Romániához csatolni. Kolozsvárt 1944-ben szabadítják fel a szovjet és román csapatok a fasiszta diktatúra alól, s azóta is az ország egyik legjelentõsebb városa, Erdély politikai és közigazgatási központja, 1968-tól pedig Kolozs megye székhelye.
De hasonlóan mutatják be pl. külföldieknek szóló utikönyvekben. Ott pl. ilyeneket olvastam:
1870től nagy fejlődés indult meg, utak és vasút épült, de ez együtt járt Erdély elmagyarosításával.
II VH története dióhéjban az, hogy a magyar megszállás alatt a zsidókat és a cigányokat mind kivégezték, míg romániában csak táborba zárták őket. Vaamint Horty diktátor volt. És Máramarosban legyilkolták a románokat.
Én ezektől rosszul vagyok.
<!--
-->
