vidéki vs pesti sofőrökről jutott eszembe egy fazon. őstermelő lehetett, plafonig rakott ford kombiban ült, ablakok letekerve, meleg volt, izzadt, vörös volt a feje. A Király u. - Erzsébet körút kereszteződésébe ragadt be, a pesti csúcsban nem ritka az iyesmi, most sem ő volt az egyetlen. A keresztirányú forgalom nem tudott elindulni, ráfeküdtek a dudára. A beragadt pesti autós rutinosan behúzta a nyakát, egyszer sunyin oldalra nézett, széttárta a kezét, mutatott az előtte álló sorra, hogy ő nem tehet róla - szerintem néha tényleg nem. Az őstermelő viszont próbált elmenni az útból, birkózott a kormánnyal, tolatott volna, de nem volt hely, megint előre, de arra se, küzdött, na. Közben szólt a kellemes és nyugtató dudaszó. Én épp akkor húztam el mellette, amikor kifakadt: "Mi az isten van veletek, pestiek?! Tisztára meg vagytok őrülve!"

vidéken alapvetően más a helyzet, mint budapesten. Mivel tömegközlekedés a nagyvárosokon kívül gyakorlatilag nincs, és az ilyen kisvárosokban adódó távolságok is kényelmesen bejárhatók biciklivel, ezért ott az átlagember azzal jár.

a pesti tempóhoz kell egy kattanás.