Szia Cserfa!

"1. -re: Eféz. 2.5 Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelemből tartattatok meg!) És együtt feltámasztott és együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban..."

Nézzük a szövegkörnyezettel együtt (megértése többszöri elolvasást igényel):

"Titeket is megelevenített, a kik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt (!), Melyekben jártatok egykor (tehát ez a rész a múltra való emlékezés) e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme (azaz Sátán) szerint, ama lélek (helytelen lelkület) szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik (tehát nem bennetek, akik már megtértek, hanem a még megtéretlenekben); A kik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan (azt mondja itt Pál, hogy mindannyian egy ilyen rossz állapotban voltunk) a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek is (egykor mi is):

De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az Ő nagy szerelméből, melylyel minket szeretett, Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt (A halál itt jelképes értelmű, hiszen ekkor még Pált nem fejezték le, és múlt időben beszél e "halálról". Pál fizikailag csak sokkal később halt meg, de lelkileg már e földön halott volt, amíg a bűnnel kiegyezet Isten tanácsának ellenére. Így itt a lelki halálról van szó, ami tulajdonképpen a bűnhöz ragaszkodó lelkület.), megelevenített (minket) együtt a Krisztussal (Krisztus által megeleveníti az Atya Isten az embert e lelki halálból.)... És együtt feltámasztott és együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban (Ez a rész számomra jobban érthető a Csia féle fordításból: "és vele együtt a Felkent Jézusban beültetett a mennyeiekbe" minket. Azaz mennyei ajándékot kapnak Jézus által azok, akik elfogadják Istentől a hívást. Azt pedig máshol írja a Biblia, hogy mik ezek az ajándékok: pl. békesség és szeretet már e földi életben is, és a feltámadás utáni boldog örökélet.):

Hogy megmutassa a következendő időkben az Ő kegyelmének felséges gazdagságát hozzánk való jóságából a Krisztus Jézusban (tehát Jézust szemlélve látjuk meg Isten kegyelmét)... Annakokáért emlékezzetek meg arról, hogy egykor ti a testben pogányok (tehát már nem azok, hisz "feltámadtak" a lelki sötétségből, ill. lelki halálból)... Hogy ti, mondom, abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok, Izráel társaságától idegenek, és az ígéret szövetségeitől távolvalók, reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon; Most pedig (most a földi életetekben és nem a halálotok után) a Krisztus Jézusban (Jézusban lenni annyit tesz: tanítása és példamutató élete szerint élni) ti, kik egykor távol valátok (a bűnnel való kiegyezés miatt), közelvalókká lettetek (Istenhez, mert elkezdődött az Istenhez való közeledésük, és az segítsége által az Ő hasonlatosságára való visszaváltozás) a Krisztus vére által (Ez is jelképes beszéd. Jézus vére a minket engesztelő önfeláldozó szeretetét jelképezi. Ezzel mutatja be a Fiú az Atya szeretetét számunkra, így rakva helyre eltorzult istenképünket)." (Ef. 2:1-13)

Pál ezt a megelevenítést a megtérésre mondja, ugyan úgy, ahogy Jézus újjászületésnek mondja Nikodémusnak az igaz megtérést.

Nem akarok túl hosszú levelet írni, csak megjegyzem, hogy szerintem a Kol. 2:12 a keresztségről szól, ami bizony a földi események egyike, és az itt említett feltámadás, a megtérést jelenti, amit Jézus szerint illik a keresztségnek követnie.

A másik igét (Kol. 3:1) is ekképp értem: ha valóban feltámadtunk a lelki halálból (ha megtérésünk valódi és nem csak képmutatás), akkor a fenti dolgokra kell tekintenünk, hiszen onnan kapunk további segítséget ahhoz, amit megtérésünkkor elkezdtünk, onnan kapunk minden jó adományt, és reményeink szerint ott készíti elő Jézus új lakhelyünket, amit feltámadásunk után nekünk is ad (hacsak közben el nem hagyjuk Isten, azaz a szeretet útját).

"2.-re, tagadod, hogy Ábrahám, Izsák és Jákób most, és Jézus földi ideje alatt nem halott, hanem él?"

Szerintem nem éltek Jézus földi élete alatt, és most sem.

"Tagadod, hogy nem halottak úgy, ahogy Salamon írta?"

Pont azt mondom, hogy szerintem a Salamon által leírtak szerint halottak ők is.

Olyannak tűnik ez nekem, mint az inkvizíció. Miért felülről lefelé beszélsz hozzám?

"Mutasd meg, miből veszed, hogy Mózes kivétel?"

A Biblia így nyilatkozik Mózesről: "Az az ember pedig, Mózes, igen szelíd vala, minden embernél inkább, a kik e föld színén vannak." (4. Móz. 12:3)

Hogy egészen érthető legyek, a Biblia két féle értelemben használja a feltámadás szót:

1. A Biblia jelképesen használja a feltámadás szót a földi életünkben bekövetkező igaz megtérésre. Ugyan ezt fejezi ki az újjászületés, a megtérés, a lelki halálból való megelevenedés, a bűn fogságából való szabadulás, és még sorolhatnám a szép képeket, amik ugyan azt jelentik >> megtérés (visszatérés) a szeretet Istenéhez.

2. A Biblia szószerint használja a feltámadás szót a fizikai halálból való felébredésre, amit közvetlenül Jézus 2. eljövetele előz meg. Ez után a feltámadás után lesz közvetlenül egy ítélet, ahol bemutatásra kerül, hogy ki tette magát alkalmatlanná magát az örök életre, és ki vált alkalmassá rá Isten segítségével.

Mindig a szövegkörnyezet ad segítséget ahhoz, hogy megértsük: jelképesen, vagy szó szerint kell értenünk e szót (de így van ez mindennel a Bibliában >> a szövegkörnyezet magyaráz).