No, csak benéztem, hiába, a Biblia kedves nekem. És már az legfelső szólás (utolsó) sajnálatos tévelygés, mellyel oly sokfelé találkoztam már.

 

Lsr, lsr, ejnyebejnye, micsoda magabiztossággal írod a hamisat!

 

Ha te találsz arra érvet, hogy olykor egy ember sem utazik a mozgólépcsőn, és ez időnként igaz is egy mozgólépcsőre, azért azt ne mondd ki nagy magabiztosan, hogy egyik mozgólépcsőn sem utaznak.

Ha te találtál bibliai részt, mely arról tudósít, emberek elalszanak halálukkor, és semmiről sem tudnak, attól még nem kéne általánosan mondanod, ami egyáltalán nem általános. Ez a szokásos jelenség, amikor valaki nem az Igét (Krisztust) tekinti, mi is tanított Ő,hanem ravasz tévelygések után hajlik, hogy valami okosnak tűnjön. Az ilyennek szokása ez a faramuci bibliainak tűnő érvelés, hogy  hanem kiragad egy részt, de nem a világosság kedvéért, csak a vitatkozásért. Meg hogy hamisítson, hogy némely felekezet tévelygéseit támassza alá Krisztus tanításával szemben.

 

Tény, hogy a Biblia említ olyan halottakat, akik haláluk után alszanak. Nem élnek, holtak.

Ám tény, hogy említ olyanokat is, akik nem alszanak, nem holtak, hanem élnek, bizony, Istennel élnek testük halála után, és ilyenekről Jézus is tanított.

Mondom, ezt pedig nem Salamon tanította, hanem Jézus: Mát. 22.32 Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene. Ergo: Ábrahám, Izsák és Jákób él, nem holt. Igaz, ehhez Jézus kellett, hogy ebből az ószövetségi bibliaversből megmutassa, Ábrahám, Izsák és Jákób nem holt, hanem élő.

Igaz, Jézus később is úgy beszélt Ábrahámról, mint aki egyáltalán nem alsik, hanem él, beszél, érvel (gazdag és Lázár példája).

Aki ez után meri tagadni, hogy Ábrahám, Izsák és Jákób él, azaz nem holt, nem alszik, mint a Salamon által említettek, az bizony Jézus tanítása ellen szól, és hitre nézve nincs annyira becsületes, mint a Jézus idejében a sokaság, vagy a sadducceusok (ők legalább elhallgattak).

 

Pál is egyértelműen nem saját elköltözése (testének halála) utáni alvásról, hanem Krisztussal való együttélésről írt: Fil. 1.23 Mert szorongattatom e kettő között, kívánván elköltözni és a Krisztussal lenni; mert ez sokkal inkább jobb

 

Lsr, lsr, felekezeti buta tévelygéseket nem kéne ilyen magabiztosan állítanod. Mondd, hogy feledkezhetsz meg Jézus tanításáról, hogy aki hisz, ha meghal is él? Mondd, akiket Krisztussal együtt feltámasztott, és Vele együtt ültettetett a mennybe, az hogy alszik el, ha teste meghal? Mondd, hova teszed ilyenkor a Kolossé levelet, vagy az efézusiaknak írt levelet, melyek ezekről a Krisztussal együtt feltámasztott emberekről írnak, mint Pál is? Ők testük halála után meghalnak és elkerülnek Krisztustől? Lehetetlen! Értsd meg, ezekre dehogyis Salamon tanítása vonatkozik, mondom, élnek, tudnak, örülnek, imádnak, kiáltanak, ha kell, és jó nekik, éreznek, vágynak, érted?!

 

De mondok más példát is Pálon kívül:Tekintsd meg a Jelenések könyvét (boldog vagy, ha olvasod), hogy azok lelkei (nem szellemük, lelkük, azaz biztosan meghaltak!) kiáltanak, kik megölettek (vérüket ontották Krisztusért) a mennyben, az oltár alatt, érted? Nem alszanak, hanem ott élnek, és akár kiáltanak is. Érted?

 

Persze tudunk szentről is, aki elaludt (pl. István), nem mondom, hogy mindenki él, akar, és érez a testének halála után, de hogy sokan így vannak, ez tény, ha a Biblia igaz.

 

Csodálom ezt a te magabiztosságodat, és tökéletesen indokolatlannak tartom. Legalább az evangéliumokat olvasnád, Jézus tanítását, és nem ilyen felekezeti tévelyégseket, akkor nem lennél ilyen sadducceus. Jézus nem véletlenül rontja le az okoskodásokat.

 

 

Cserfa