Köszönöm a gyors reagálást KBS!

 

Azt hittem mindent úgy írtam le, hogy az követhető legyen. Ezek szerint tévedtem, mert mégis valami félreértés történt. Nem volt lakásunk és családi házunk! A házasság megkötése után albérletben laktunk, és eközben kezdtünk hozzá a családi ház építéséhez, az előbbiekben leírt módon. Mellesleg ebből is egyértelműen kiderül, hogy a volt feleségem 1.000.000.- Ft-ja, nem lehetett meg az építkezéskor teljes egészében, hiszen ebből tartottuk fenn az albérletet, meg hát igaz, ami igaz elég rendesen költött magára is..... Mindemellett csak nekem volt jövedelmem, hiszen neki nem volt munkahelye. De ebbe nem megyek bele, mert ennek már nincs jelentősége. Szóval albérletben laktunk, ezzel egyidejűleg (3 éven keresztül!!) folyt az építkezés. Azért tartott három évig, mert ahogy a szüleim meg tudtak takarítani némi kis gubát (bocs, pénzt), azt tudtuk az építkezésre fordítani.

 

A válás után a volt feleségem és a két kiskorú gyermekem maradt a lakásban. Bármilyen hihetetlen, a lakás használatának kérdése, a közös megegyezés bíróság általi "szentesítésekor" csupán érintőlegesen került szóba, semmilyen ilyen irányú megállapodást nem kértek tőlünk. Amit be kellet csatolni, az egy ingó-vagyonleltár volt, amiben az szerepel, hogy a házasság ideje alatt közösen szerzett ingóságokat hogyan osztottuk el egymás között. Ebben az szerepelt, hogy minden a volt feleségemé, és nem tartok igényt az értékkülönbözetre (én balek!). Van egy tippem arra vonatkozóan, hogy miért nem lett forszírozva ez a dolog anno, -de nem akarok megsérteni vele senkit - szóval a bíró, aki az ügyet tárgyalta, az év január 1-vel lett kinevezve, azelőtt bírósági titkárként tevékenykedett, nyilván a bírói kinevezése feltétele volt a titkári szakmai gyakorlat. Magyarán, ha szabad így fogalmaznom, talán kicsit tapasztalatlan(?) volt, vagy lehetett? Persze ez csak egy feltételezés, és bocsánatot kérek mindenkitől érte!

 

A volt feleségem ezután annak rendje és módja szerint, elterpeszkedett a közös családi házban, és élt vígan, hiszen havi 40.000.- Ft körüli gyerektartást kapott, vagyis a fizetésem 40 %-át. Plusz emelt összegű családi pótlék, plusz nevelési segély, plusz ilyen segély, olyan segély (mert sírni azt mindig nagyon tudott). A lényeg a lényeg, hogy megelégeltem azt, hogy nekem nélkülöznöm kell, úgy, hogy van egy fél házam és mégsincs, a lakhatásom meglehetősen rendezetlen, ő meg egyre többet és többet akart (de erről írtam már korábban). Akkor elmentem ügyvédhez, hogy hogyan tudnék ennek az áldatlan állapotnak a végére járni. Véleményem szerint mégiscsak nonszensz, hogy használja a tulajdonomat, és én még fizetek is neki. A lényeg, hogy akkor az ügyvéd azt javasolta, hogy indítsak egy pert a többlettulajdon-használati díj megállapításának érdekében. Így tettem. Ekkor jött a volt feleségem elő a hülyeségével, hogy a ház 2/3-a őt illeti (írtam róla korábban). Mondanom sem kell, hogy kellően felbőszített ezzel a magatartásával, meg azzal, hogy semmilyen megállapodásra nem volt hajlandó. Mi több volt egy olyan megjegyzése a bíróság folyosóján, hogy: "...egyém lesz az egész ház, te meg fizetni fogsz, amíg élsz!..." Ekkor határoztam el, hogy a kérni fogom az addig nekem járó többlettulajdon-használati díj megállapítását, és egyben az ingatlanon fennálló tulajdonközösség megszüntetését.

 

Remélem így egyértelműbb az ügyem, és kérlek válaszolj a korábbiakban feltett kérdéseimre, mert fogalmam sincs, hogy mitévő legyek a megállapodás tekintetében.

 

Köszönettel: 1Gépkocsivezető