.....hoppá, bocsika :) az ember kafán születhet következő életében gepárdnak. A karma a tudatban levő benyomásokat jelenti, melyeket mi magunk ültetünk el, ezek megérnek és sodornak különböző helyzetekbe. Időtlen idők óta kóválygunk a létforgatagban (szamszára) különböző létformákban (isten, félisten/titán, ember, állat, éhes szellem, paranoia tudatállapot/pokol). Ha pl megölöd közeli hozzátartozódat, (a karma kialakulásának 4 feltételével: tudod/ismered a helyzetet, meg akarod tenni, megteszed, utána örülsz neki) az annyira negatív benyomás a tudatnak, hogy a halált követően (miután a energia/látszat testben felocsúdsz) egyenesen húz a paranoia tudatállapotba, és attól kezdve hideg jellegű és/vagy forróság jellegű szenvedést tapasztalsz. Hitler, Sztálin, Komeini jópár millió évig ott rostokol, aztán egyszercsak, ha a legnegatívabb negatív karmikus benyomásaik kimerülnek, lehetnek tán giliszták vagy ilyesmi. Az állatok zavarodottabbak mint az emberek. Pl. ha valaki mások mögött erősen szid valakit, utána kedves hozzá, és/vagy úgy beszél - bántóan, durván -, hogy az másoknak szinte fáj, simán születhet kígyónak. Ha szépen beszél, jó hangja lesz, szép fogai stb.. Az egyedüli létforma ahol a legmegfelelőbbek a feltételek a dharma gyakorlására az az emberi létforma. Itt nincs olyan nagy bőség, és élvezet mint pl. az isteni világokban - az ember nincs tőlük annyira "elvarázsolódva", másrészről meg van annyi szenvedés, hogy felébressze az embert, hogy változtatnia kéne valamit. Értékes emberi testet elérni nagyon ritka lehetőség. A jó hír, hogy a negatív benyomásokat ki lehet tisztítani a tudatból, és vannak rá módszerek. Nem végcél a 'jó karma', gazdagság stb. - persze egy jó álomból könynebb felébredni -, a végcél a tudat természetének felismerése, a megszabadulás majd megvilágosodás. hahó