Elismerem: cinikus érv részemről. De ez csak az egyik, ráadásul sokadik érvem. És sajnos kis túlzással nap mint nap tapasztalom, hogy emberek nagy csoportja nemzetiségi hovatartozás szerint kölcsönösen útálják egymást. Undorítónak találhatod: én bizony örülök, hogy ma MaO-n „csak” (pl.) a románokat „utáljuk”. Szerintem először a magyarságnak is mélyen magába kellene szállnia, körülnéznie saját háza táján (lásd pl.: cigányság helyzete), s csak aztán olyan nagy pofával kiállni a kisebbségi jogok mellett. Meg aztán: azt is komolyan gondolod pl. te, hogyha a Trianonban elcsatolt területeket visszakapná MaO, mégoly békés körülmények között is, nem lennének komoly, vérre menő nemzetiségi (ne adj isten országok közötti) villongások? Fene tudja, én nem akarom, hogy emberek haljanak, még azok sem, akik pedig szívesen halnának ezért.

Uff